Az egyetemen tanuló 1974-79-es évfolyamból néhányan, Zentay Béla vezetésével megalakítottuk a Nomád Íjász Klubot, melynek célja az volt, hogy az akkor egyedüliként működő sport íjászat mellett a terep, majd a vadász íjászatot népszerűsítsük, létrehozzuk és elfogadtassuk.
Az íjászat abban az időben nagyon gyerekcipőben járt, mindenki maga készítette a felszerelését, a szerencsésebbek esetleg vásárolhattak és behozhattak külföldről íjat és nyílvesszőket.
Ez a behozatal tulajdonképpen csempészetnek is érthető, mert akkor még annyira újdonság volt ez a dolog, hogy szabályozva sem volt, de fegyvert nem néztek jó szemmel engedély nélkül...
Engem is vekzáltak a nagykanizsai vasútállomáson a mindig figyelő, disszidens szándékúakat kereső határőrök, amikor Fábián Gyula saját tervezésű számszeríjával haza felé igyekeztem.
Professzorunk, aki egyébként egy végtelenül szerény, segítőkész és közvetlen ember volt, már az első megkereséstől kezdve segített bennünket saját íjaival, tanácsaival így a harmadik évfolyamra már egy lelkes kis csapat alakult ki.
Zentay Béla feleségével, Lugossy Ágival, Fuchs Tamás és öccse Péter, Jávorszky Ilcsi, Kósa Magdi és Práger Imre, Szőllősy Gábor és öccse Tóni, Bobok Endre és jómagam és még páran (köszönve szegényes név memóriámnak) szorgalmasan gyakoroltunk a kollégium mellett, télen pedig a tornateremben.
A felsoroltak közül Szőllősy Anti és neje Ági, valamint Bobok Endre aztán továbbvitték a "tüzet" és a terepíjászat szervezésében, versenyzésben jelentős eredményeket értek el, mi többiek pedig a szívünkben őrizzük tovább ennek az időszaknak a barátságait, szép emlékeit...
A Visegrádi Parkerdő "Muflon kunyhójánál" és a Badacsony Örsi hegyen megtartott íjász összejöveteleken mindannyiunkat megfertőzött az íjászat szépsége!
Zentay Béla jóvoltából szerencsére fotók is készültek e "hőskorról", melyeket szeretnék más emlékekkel együtt közreadni.
Most egyenlőre Fábián Gyulának az "Újabb adatok a honfoglalás kori íjászat kérdésköréhez" címen megjelent cikkét teszem közkinccsé, amely a Móra Ferenc Múzeum 1980-81/1. számában került közlésre és nagyon érdekes adalék a magyar íjászat, a magyar íj rekonstruálása és a lovas íjászat létrejöttének hazai krónikájában!
Professzoromtól kapott cikkmásolatot néhány más relikviával együtt őrizgettem eddig, de talán valakinek újdonság lesz, ami nekem emlék...
E kis emlékezés megírása közben bukkantam rá barátom, Szöllősy Gábor oldalán arra a filmre melyet a Duna TV forgató csoportja készített Gyula bácsival az ősmagyar reflex íj készítés technikájáról.
A megjelenéskor láttam Székely Orsolya e filmjét utoljára és nagy örömöt okozott vissza nézni, annál is inkább mert újra láthatom és hallhatom régi barátaimat, Gyula bácsit és a Muflon kunyhó előtti padon Luther Bandi bácsit megszokott zsíros kalapjában! Ó, mennyi szép emléket juttatott ez eszembe!
E nagyszerű íjász dokumentumot, "A magyarok nyilaitól ments meg uram minket", ide kattintva is megnézheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése