2020. december 17., csütörtök

Miklósfai savanyított répa 2020.12.17.

 A tarlórépa betakarításával november 10-től megkezdődött Miklósfán a répasavanyítás időszaka.

A rutinosabbak a hagyományos miklósfai kovászos savanyítással, a biztonságra törekvők pedig az ecetes savanyítással tartósítják a kerekrépát.

Mivel még az Tiszántúlról is érdeklődtek a savanyítás itteni módszere iránt, ezért most az egyszerűbb, a káposzta savanytásánál is alkalmazott receptet osztom meg. A miklósfai kovászos savanyítás leírása pedig szerepel a Répakönyv 67. oldalán.

A Répakönyv című kiadvány 144 oldalon keresztül foglalkozik ezzel a Miklósfára oly jellemző növénnyel a tarló, vagy kerekrépával. 2011-ben jelent meg a Miklósfai Répafőző Verseny 10. évfordulója alkalmával és a Közművelődési és Városszépítő Egyesület most újra nyomtatott belőle, hogy a 2021. évi, 20. jubileumra ismét elérhető legyen. Megvásárolható az egyesület elnökétől, Kötelesné Arankától.

Ma már kaphatók légmentesen zárható, savanyításra alkalmas kerámiák és műanyag hordók, melyekben lehet savanyítani, mint régen a hordóban.

A meghámozott, nem túl nagy répát hámozás után répagyalun legyaluljuk, így a gyalupengék méretétől függően 20-30 mm-es répacsíkokat kapunk, melyeket az alábbiak szerint kezelünk:

6 kg gyalult répához 10 dkg sót, 10 dkg cukrot és 3dl 10%-os ecetet adunk, meghintjük 1 mokkás-kanálnyi kénporral és 2 mokkáskanálnyi szalicillel és az egészet alaposan összekeverjük.

Egyéni ízlés szerint lehet hozzáadni babérlevelet, fekete szemes borsot, csöves pirospaprikát, esetleg egy szál tormát.

Összekeverés után jól lenyomkodjuk, fóliával fedjük, vagy hagyományosan súlyozzuk, légmentesen lezárjuk. 3-4 hét után felhasználható.

Meg kell jegyezzem, a hagyományos módszerrel készültnek azért más az ízvilága...

Emlékezzünk a tavalyi Répafesztivál képeivel:


Miklósfai Répafesztivál 2020.









Egy kis csülkös, babosrépával nyitja nejem a szezont.




2020. október 5., hétfő

Bödei Agármustra 2020.10.03.

 Kellemes őszi napsütéssel fogadta a fő szervező, Tóth Zoli, valamint segítői és Böde Község Önkormányzata az ország minden részéből érkező agarászokat, agárkedvelőket az idei mustrára.

A hagyományosan október első szombatján megrendezett agaras baráti találkozó elsősorban a tradicionális, vadászó magyar agarak kedvelőinek összejövetele, de mindíg szívesen látottak az egyéb típusú és fajtájú agarak gazdái is.

Ebben az évben rendhagyó módon a falu központjában található futballpályán zajlottak a futtatások. A változtatás pörgősebbé tette a futásokat, akár többször is rákerülhetett a sor a futásra vágyókra.

Tíz órától kezdődtek a futamok ebédig, ami a tartalmas babgulyás volt ismét, majd ezután került sor az öt kategóriában meghírdetett mustrára, melynek kiválasztására nyolc agarász hölgy kapott megbízást.

Bár a sok nevező közül mindíg nehéz egyet kiemelni, de a döntés célja az, hogy felhívja az érdeklődők figyelmét azokra a most még fiatal, de ígéretesnek tűnő magyar agarakra amelyek befolyásolhatják az elkövetkező évek tenyésztési irányvonalait.

A kiválsztottak nagy öröméreTóth Zoli saját agaras képeiből ajánlott fel ismét díjakat.

A programok közben teljes gőzzel üzemelt az ugrálóvár, lehetett göcseji kerámiákat és kékfestő ruhákat venni. Egyéb finomságokról pedig a Hakapeszi büfé gondoskodott.

A délután aztán újra az örömfutásoké volt, ahol a kölyköket és egyéb fajtákat is ki lehetett próbálni, egészen a nyúlhúzók végkimerüléséig... Szerencsére volt aki az itatásukról gondoskodott!

Kata, Fanni, Robiék és még mások bemutatták, hogy még pici babával sem muszáj feladni az agarakkal foglalkozást, futtatást és társasági életet!

Délutánra, a meleg napsütésben eluralkodott a piknik hangulat, agarak és gazdáik is kellőképpen lefáradtak, de jó társaságban szívesen időzik az ember.

Köszönjük mindenkinek a vendéglátást, akik segítették a Tóth családot abban, hogy ezt a jó kezdeményezést érdemes folytatni, hiszen látszott, mekkora igény van rá. Ennyi agár, (kb. hetven körüli ) még soha nem jelent meg baráti találkozón!

Néhány fotóm kedvcsinálónak:

Tóth Zoli házigazda az agaraival Bödén.

A Fenrir falka agarai.


Bödei Agármustra kategóriagyőztesei agaraikkal.

Egész napos örömfutás.

Agárdédelgetés és indítás.

Mindenki elfáradt...

Valamennyi fotó ide kattintva, vagy a képgalériámból elérhető.





2020. szeptember 12., szombat

Festetics Trófeaszemle, Keszthely 2020.09.12.

 A mai napon a Festetics Trófeaszemle záróprogramjaként előadást és agárfuttatási bemutatót tartott az OAE.

A hivatalos beszámolót mellőzve, most csak azokat a fotókat adom közre, melyek a megnyitó és díjátadások során készültek.

Az agárfuttatásról remélhetően mások képei alapján is hírt tudunk adni, mert a futtatás lebonyolítása miatt erre nem volt időm.

Annyit érdemes megjegyezni, hogy a meleg ellenére az agarak nagy szenvedéllyel vágtáztak, bár a pálya rövidsége miatt nem tudták igazán kifutni magukat. A vendég kutyák közül a két kis shiba inu remekül, igazi vadászszenvedéllyel vettete magát a rókafarokra!

Jó hangulatban telt a műsor, kedvcsinálónak pár képet itt megosztok, a többi a képgalériából, vagy amegosztott linkről megtekinthető.


 

Badacsonyi gyerekek énekelték a vadászhimnuszt.

Bán Beatrix a különdíjra érdemes Rékasi Csabát szólítja.

Oláh Csaba, a VKE elnöke Dianák között.

Az OAE agarászainak egy része...

Az idei "Festetics Kulturális Örökség" díjazottja Prof.Dr. Faragó Sándor, feleségével.

Markovics Gyurit vizslája puszilgatja.

Valamennyi fotóm ide kattintva nézhető.

2020. augusztus 31., hétfő

Hévízi Bor és Gasztrokorzó, 2020.08.23. OAE agárbemutató

Most először kapott meghívást az OAE a Hévízi Bor és Gasztrokorzó rendezvényre.
Sajnos a központban nem találtunk alkalmas méretű zöld felületet, hogy agárfuttatással is látványosabbá tegyük a programot, így maradt a magyar agár fajta interaktív bemutatása, amit a változó közönség miatt többször megismételtünk.
A fajta iránt érdeklődőket a csöpörgő eső sem tántorította el és a színpadi megjelenére már a nap is kisütött.
Keresztes János OAE elnök köszöntője után a színpadra kérte Csanády Ágnest, Csanády Jenő legendás agarász dédunokáját, aki családja kiséretében érkezett haza Hollandiából. 
Csanády Ágnes már korábban, a Kurultáj agárfuttatásán felvette velünk a kapcsolatot és tiszteletünk jeléül közgyűlési döntés értelmében az OAE tiszteletbeli tagjává fogadtuk.
Ennek dokumentumát adta át most az elnök, meleg szavak kíséretében, melyet Csanády Ágnes megköszönt. Ugyanakkor ígéretet is kaptunk arra, hogy a régi agarászok emlékének megőrzésében támogatja a család egyesületünk munkáját és a jövő évi Világkiállításra a megőrzött relikviákat megtekinthetővé teszik, kiadványunkhoz fotómásolatokat biztosítanak.
A fajta bemutatását követően agarainkkal egy kis sétát, felvonulást tartottunk a kutyabarát Hotel Bonvital szállodáig, támogatva tevékenységüket.
Ismerkedtünk agártulajdonosokkal és reméljük sikerült sok hasznos ismeretet átadni azoknak, akik még csak szimpatizálnak ezekkel a karcsú futóbajnokokkkal.
Köszönjük vendéglátóink szívélyességét, remélve, hogy újszerű műsorunkkal színesítettük a korzó hangulatát!
Néhány fotó az eseményről:


Megint egy nem teljes csoportkép.


Csanády Jenő dédunokáját, Csanády Ágnest tisztelbeli OAE taggá fogadtuk!


Keresztes János első előadási helyszíne a színpadon.


Második agár bemutató helyszín a hévízi korzón.


Korzózás agarakkal.


A kutyabarát Hotel Bonvital elött.


Újabb előadás kérdezz-felelekkel.


A legkisebbek félelem nélkül barátkoztak az agarakkal.




Valamennyi fotóm ide kattintva megnézhető!

2020. július 20., hétfő

Tarcsay Béla kiállítása a keszthelyi Vadászati Múzeumban. 2020.07.18.

Tarcsay Béla első agaras pasztellképei 2014-ben jelentek meg a Nimród 5. számában, a Vad szemszögéből című cikk illusztrációjaként.


A képek nem csak az én érdeklődésemet keltették fel, hanem más agárkedvelőkét is.
Kanizsai kötődése és közös ismerőseink révén felvettük a kapcsolatot, mely egyben első Tarcsay képem megszerzését is jelentette...
Az Országos Agarász Egyesület vezetőségében már következő évben felvetődött, hogy egy ilyen tehetséges művészt, aki ráadásul nem szokványos módon még agarakat is ábrázol, támogatnunk kell a magunk eszközeivel.
2019-ben aztán a nálunk megőrzésben hagyott agaras képeivel mozgó kiállításokat tartottunk Mihályfán, Balatonedericsen, Lendván, majd pályázati támogatással önálló Tarcsay kiállítást szerveztünk az agarászok "őshazájában", Nagyecseden.


Tarcsay kiállítás Mihályfán 2019.

Mozgó tárlat Balatonederics Afrika Múzeum 2019.

Mozgó tárlat Lendva, Muravidéki Vágta 2019.

Tarcsay Béla kiállítás Nagyecsed, Berey József Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria 2019.


Az idei évben pedig közreműködésünkkel két kiállítás is látható Tarcsay Béla remek képeiből, a keszhelyi Vadászati Múzeumban 2020.07.18-tól állatos-vadászati témájú alkotásai, 2020.07.24-től a sümegi Művelődési Központban agaras-kutyás képei tekinthetők meg.
A Vadászati Múzeum kiállítás megnyitóján közel 60 fő vett részt, gyakorlatilag nem fértek be a látogatók a terembe! Milyen öröm lehet annak, aki megtapasztalja, mint Tarcsay Béla, hogy ennyi barátja-tisztelője van művészetének.
A megnyitón dr. Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum igazgatója mondott köszöntőt. Örömét fejezte ki, hogy a járvány miatti kényszerszünet után ilyen színvonalas kiállítással nyithatják meg újra a látogatók elött intézményüket.
A művész életútját és alkotásait Lengyák István, a Magyar Művészet Lovagja ismertette nagy részletességgel, hiszen már nem először tartott Tarcsay kiállítás megnyitót.
A megnyitón a művészetrajongókon, barátokon kívül természetesen az agarászok is képviseltették magukat.
Remélhetően ezek a tárlatok is mégtöbb embernek közelebb kozzák Tarcsay látásmódján keresztül a természet világát.


Lengyák István, Tarcsay Béla és dr. Tóth Csaba 

A Keszthely TV riportot is készített

Családtagok és rajongók

Az agarászok is eljöttek

Az első látogatók

Két magyar agár kennel, családostul.

Megtelt a terem.




További fotók itt találhatók.

2020. május 13., szerda

Óvatos fűnyírás 2020.05.13.

Én szeretem a természetet idéző kertet, vadvirágokkal, magasan nyírva.
A borotvált pázsit szép, de nem az én stílusom két okból.
A magasabban nyírt fű esetében lehet, hogy eggyel többször kell fűnyírózni, de több esélyt adunk a túlélésre azoknak a rovaroknak, békáknak, kuszmáknak, melyeket nem veszünk észre időben.
E miatt célszerű figyelmesen, lassabban nyírni, hogy élettel teli maradjon a pázsit.
Nem volt jó érzés, amikor korábban elvágtam egy békát, lábatlan gyíkot, mert amúgy is sokkal kevesebb van belőlük, mint húsz éve...
Ma például hátul, a "barátok temetőjénél" körbe kerítettem egy Kaukázusi-nefelejcset, amikor a fűnyíró kerekével arrébb toltam egy énekes rigó fiókát. Meg sem mozdult, elvonultam, lefotóztam.
Rajta kívül megmenekült egy hatalmas kuszma és egy gyepi béka is!
A domboldal damilozáskor is ezt az elvet követem. Csak virágzás után, magasra vágva, csak ha muszály...
Ha megtetszik egy vadvirág csoport, százszorszép, boglárka, szarkaláb, inkább kikerülöm, meghagyom míg el nem virágzik a méhek, dongók örömére.
Bár én is kapok érte, hogy nincs minden levágva, de inkább legyen másnak rendetlen, de nekem életteli a kert. A damillal borotválás pedig csak kerti pusztaságot eredményez.
Munka, kertészkedés közben is érdemes figyelmesnek lenni az apró csodákra, mert ilyenkor vesszük észre a tücsköt-bogarat, pillangót, madárfészket, fiókát, kisvarangyot, na meg azt is, ha levéltetvek lepik a rózsát...
Mai fotóim fűnyírás közben.
És ha azt hinné valaki, hogy így sose lehet befejezni, négy óra alatt mindent lenyírtam a 2500 négyzetméteres domboldalban és még fotóztam is...

Fűnyírás a baromfiudvarban.

Körbenyírom a Kaukázusi-nefelejcset...

Hoppá! Valaki lapul itt!

Meg sem mozdul az énekes rigó fióka.

Inkább arrébb megyek.

A boglárkákat, szép mezei virágokat meghagyom.

A nefelejcsek a kedvenceim.

Na, meg a boglárkák...

Néha át kell tévedjek a szomszédba is.

De legalább feltűnik a sok levéltetű is...


Valamennyi friss kerti képem itt.

2020. április 1., szerda

Rossz évkezdet a miklósfai gólya kolóniának 2020.04.01.

Az imént értesítettek, hogy egy autó elütött egy gólyát, kit kell keresni ez ügyben?
Sajnos már senkit, mert mire leértünk a Bem u. 2. előtti fészekhez, a gólya elpusztult...
A szemtanúk szerint a harmadik, újonnan érkezett gólya megpróbált fészket és párt foglalni a Bem utcai pár fészkénél, de a küzdelem során lezuhant az útra és egy autó fékezés nélkül elütötte.
Én, aki egy békát is igyekszek elkerülni kérdezem a vezetőtől, nem figyel az útra, vagy csak lusta egy állat kedvéért fékezni?
Elújságolta vajon otthon a gyereknek, hogy éppen most csaptam el egy gólyát? Persze lehet, csak figyelmetlenség volt...
Szegény pára túlélte Afrikát, a hosszú utat, de már párt nem találhat. Gyűrű nélküli jó kondícióban levő gólya volt. A fejét érhette a végzetes ütés.
Sajnos jelölés nélkül nehéz eligazodni, hogy ki-kicsoda? Régi fészeklakó, vagy fiatal párkereső?
Egy biztos, az első gólyát a Marek utcai fészekben fotózták március 10-én.
A második gólyát 17-én fotóztam a Bem utcai fészkén.
Németh Géza 20-án három gólyát látott a központban: egyet a Bem utcai háztetőn, egyet a hídnál, egyet a Nagy Lajos utcai fészekben. Ami biztos, hogy 26-án már párban, ült a fészkén a Bem utcai gólyapár, a többi lehetett párkereső, vagy fészket kereső gólya is.
Ez így elég rossz kezdet, mert hosszú évek szokásai szerint a március 21-22-én érkező első gólyát két héten belül szokta követni a többi is.

Miklósfa Bem u. 2. előtti gólyafészek

Fészek renoválás

Békés tollászkodás

Ez a szegény rivális ma vesztett. Visszaverték a fészekből.

Az útra zuhant, ahol elütötte egy autó.

2020. március 30., hétfő

Ámulás...2020.03.29.

A mai nap után még nagyobb, félelemmel vegyes tisztelettel tekintek a feleségemre!
Történt ugyanis, hogy a régi jégveréstől megtépázott utcafronti ezüstfenyőim már veszélyessé váltak. A múltkori vihar le is törte az egyik csúcsát, így végleg megérettek a kivágásra.
Az utolsó momentumként reggel kidöntésre került a két rönk, majd fel lettek vágva kétméteresbe.
Szanaszét hevertek, de nejem szerette volna rendezni a terepet, borostyán irtás, cseresznyefa és dísznövény ültetés. Mivel megemelni sem bírtam, mondom, majd a négyemberes rönkökhöz szerzek segítséget. Ezután egy telefont kellett bonyolítsak és mire kiértem, nem hittem a szememnek!
"Erőskezű Zsuzsanna" egyedül, egy kapával az összes rönköt a kerítés mellé gurgatta 4-5 méterről.
Eddig is tudtam, hogy nem csak makacs, szívós és kitartó, de ilyen erős is legyen?!
Kétszer is gondolja meg aki beleköt...

A szanaszét rönkök után ez a látvány fogadott!

Az egyik kutyaól is visszakerült régi helyére.

Nem kétemberes rönkök az biztos!