Zentay Béla barátom és csoporttársam kezdte szervezni a Gödöllői Vadászíjász Klubot, ami akkor még nagyon újdonságnak számított.
Nem is emlékszem pontosan, hogyan kezdődött, vagyis én hogyan cseppentem bele, de Fábián Gyula professzor, az Állattani Tanszék vezetője lett a legfőbb patrónusunk és segítőnk.
Fábián Gyula még fiatal korában, amikor a MTA Tihanyi Biológiai Intézetében dolgozott, került kapcsolatba az íjászattal. Ekkor még csak a sport íjászat volt hivatalosan elismerve, de Őt a vadász íjászat, az íjkészítés és a régi korok íjainak rekonstrukciói érdekelték igazán.
A mi évfolyamunkon szerveződő kicsi, de lelkes csapathoz csatlakoztak mások is, akiket a vadász és lovas íjászat, számszeríjazás, íjkészítés érdekelt.
Professzorunk és a visegrádi vadőr barátja, Luther András igyekeztek átadni az általuk megszerzett ismereteket és mindketten igazi jólelkű úriemberek voltak!
Stencilezett magyar fordítását olvastuk Saxton Pope könyvének Ishiről és az amerikai íjászat hőskoráról.
Akkor még íjat és nyílvesszőt sem lehetett idehaza vásárolni, ezért eleinte kölcsönkaptuk a prof Bear Kodiak, a rekonstruált hikszosz és ősmagyar íj replikáit és a maga faragta Osage orange íját, saját készítésű nyílvesszőivel. Csak később tudatosult bennünk, micsoda bizalom és megtiszteltetés volt ez irányunkban!
Egyetemi éveink alatt kutattuk, hol lelhetők fel osage orange és tiszafák, melyek akkor a legjobb íj alapanyagok voltak. A nyílvesszők készítéséhez leutaztunk a kecskeméti baromfi vágóhídhoz pulykatollat gyűjteni. Később már vásároltunk Ausztriában Alois Zoff, majd Hoyt Hunter íjakat, sőt részt vettünk egy nemzetközi íjászversenyen is Bad Goisernben.
De ez már egy másik történet...
Nem nagyon volt szakirodalma sem az íjászatnak, csak a történelmi utalások, csaták, háborúk leírásakor emlékeztek meg esetleg az íj, mint fegyver szerepéről.
Pethes Józsi barátom és szobatársam biztatására kezdtem el az irodalmazást, hogy az íjászat történetéről írjak egy cikket, amit majd beprotezsál az egyetemi lapba, ahová Ő már rendszeresen írt.
A Mezőgazdasági Mérnök gyakornokaként kezdte újságírói pályafutását, amire már akkor is céltudatosan készült. Rajta kívül olyan nagyságok kezdték itt az újságírói szakmát, mint Zala Simon Tibor, alias Rozsdás, Schlett Pisti, Hollós Laci, Bencsik Gábor.
Tehát ekkor, 1977-ben íródott első írásom, melyet a garázs újság selejtezése során találtam meg és visszaolvasva teljesen vállalhatónak tűnik ma is.
 |
| Mezőgazdasági Mérnök, a GATE hivatalos lapja. |
 |
| Első cikkem az íjászatról. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése