Imrei Ferenc: Miklósfai Búcsú 2012

Bejegyzésemet mindjárt helyesbítéssel kezdem, mert mint felvilágosítottak, egyben Falunap is volt a tegnapi jeles esemény.
Nem vagyok rajongója az ilyen össznépi banzájoknak, inkább tiszteletből szoktam elmenni, de most felvittem kicsit szórakozni 90 éves édesanyámat és persze fotózni is felkért az elnök.
Mivel szokásos beszámolóm nem hivatalos, így nem fog kimaradni belőle a tőlem megszokott kritika és irónia sem. Viszont kritizálni soha nem bántásból, inkább a tanulság kedvéért szoktam. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eddig a dicséret és kritika is négyszemközt zajlott. Persze árkon túli gyepmesterként könnyű kritizálni...
Kánikulai forróság volt, fogjuk rá erre, hogy miért volt ilyen kevés miklósfai közönség egy ingyenes programon...
A Városszépítő Egyesület a falunapi műsort most a Nagyboldogasszony napi búcsú idejére tette, ezért Sanyit, Kantó Kati hálája örökké üldözni fogja...
A szervezőknek, szerintem, nagyon jó, változatos programot sikerült összeállítani!
A házban büfé működött, sós stanglit, pogácsát lehetett kapni, kint a grillkertben kürtős kalács sült, az úton pedig két búcsús sátor árválkodott, hirdetve gazdáik állhatatosságát.
Hátul a gyerekeket nagyon sokféle program várta. Arcfestés, gyöngyözés, játszó ház, ugrálóvár, kosaras ringlis, autózás.
Ők biztos jól érezték magukat vattacukor és búcsúfia nélkül is!
Gyerekként másként éli meg az ember az ilyent. Nekem a búcsú még mindig a "kiskanizsai búcsú", ördöghintákkal, focipályát betöltő sátrakkal, vattacukorral, mézsörrel és az elmaradhatatlan 1Ft-os műanyag katona búcsúfiával!
A műsor egyházi énekkarok előadásaival kezdődött, melyhez csatlakozott a Miklósfai Szirének kórusa is. Az egyházi közösségek elérhetőségéről, gazdag közösségi életükről ide és ide kattintva tájékozódhatsz.
Ezután a Swans Balett és Tánciskola kicsi és nagy balerinái adták elő produkciójukat. A jövő balerinái és szüleik honlapjukon, ide kattintva tájékozódhatnak a Kaszinóban folyó művészeti munkájukról.
Őket négy pöttöm kislány és tanítójuk követte, német dalok és mondókák előadásával, majd ismét a Miklósfai
Szirének következtek, meglepetésre nosztalgia számokkal, ami nagyon jól állt nekik és a közönség is velük énekelt.
A Honvéd Kaszinó Szkes Dance Tánccsoport lendületes, modern táncokat adott elő. Honlapjuk ide kattintva elérhető.
Őket követte a Zalakarosi Dalárda népes csapata, akik a forróság ellenére népviseletbe öltözve szórakoztató produkciót nyújtottak. Róluk, elérhetőségükről ide kattintva tudhatsz meg többet.
Záró programként a Kanizsa Csillagai léptek fel, őket a közönség vastapssal, visszatapsolással jutalmazta.
Velük, művészetükkel részletesebben ide kattintva ismerkedhetsz meg.
Ez a színvonalas program megérdemelt volna egy telt házat is, de tudjuk ma már nem úgy működnek a dolgok, mint régen.
17-órától Operett Gála és bál volt hirdetve, amit mi már nem vártunk meg, de a kitartóbbak szerint ez is színvonalas produkció volt. A bál meg állítólag elmaradt, mert elnök úr nem tanul a tavalyi esetből, amikor csak egyedül én vettem báli belépőt és nekem játszott a zenekar ötven rugóért...
Sajnos már más világ van, az össznépi buli már nem menő, még ha ingyen van is. Könnyebb és célravezetőbb a szűkebb érdeklődési körök megszólítása, vagy már az sem... No many, no time!
A Falunapot nem sok potentát tisztelte meg jelenlétével (ez is tanulságos), csak Cseresnyés Péter polgármester, aki reményeink szerint konstatálhatta, jó helyre került a pénz, meg az is, amit még adni szeretnének!
Ami még zavaró volt és a jövőre nézve érdemes lenne megszívlelni, hogy a színpad hátterét, (de részben az oldalait is) jó lenne egységes drapériával borítani. Látszani fog a képeken is, hogy mennyire látvány zavarók a reklámok, a színpad előterében levő díszletek és hangládák és a színpad szerkezete, vagy egy ottfelejtett létra...
Reklámot, dekorációt, hangosítást fent, vagy lent kéne elhelyezni, hogy ne takarják a fellépőket. A mikrofon erdő pedig tudom pénz kérdése...
Ízelítőül egy kis képi tudósítás, melynek kommentálása sajátos látásmódomból ered s melynek köze nincs a valósághoz...