A Miklósfai Kertbarát Kör kirándulása Horvátországba

A tegnapi kirándulás élményei azt hiszem egy darabig megint muníciót adnak azoknak, akik voltak olyan szerencsések és befértek a buszba!
Idén Horvátországba vettük az útirányt, mégpedig a Muraközbe.
Imre Béla már végigjárta ezt a programot, de a szervezéskor Kalamász Gyuri fixálta le az árakat és a menetrendet, amire aztán a vezetőség áldását adta.
Ilyen még nem fordult elő, hogy az indulás előtt egy hónappal már betelt a létszám és mindenki le is perkálja a lóvét. Erre azért a meghívóban szereplő csábító program a magyarázat...
Meg arra is, hogy most teljesen nőmentesre sikeredett a társaság...
Utunk első állomásán, Szent Orbán (Sveti Urban) csodálatos szőlővidékén a Vino Lovrec (Lovrec borházban) ismerkedtünk a horvát borkultúrával.
Házigazdánk, Lovrec Úr, (aki mint kiderült, igazi művész lélek és igen színes egyéniség ) bemutatta a családi pincészet múltját és jelenét. Mint kiderült, jó utat választottak, a tömegtermelés helyett a minőségi és hagyományos családi borgazdaság és szíves vendéglátás minden előnyére építenek.
Lovrec Úr nem csak finom borokkal kínálni, de szórakoztatni is tudja vendégeit.
A régi alapokra épült pincében sosem látott méretű, 1847-ben készült csigás prést őriz! Elmondása szerint az ide kvártélyozott magyar katonaság is igen jól érezte magát anno (na ná!) a harcok közeledtéig...
Az ódon pincében még használatban van az eredeti  25000 literes fahordó, és igen ötletes homokzsákokat használ fadugó helyett.

Dugó helyett homokzsák a hordókon (foto:TóthL)

Életének három fő éltető eleme a zene, a nők és a bor! Megkérdezték tőle, melyikről nem tudna lemondani?
Hát a zenéről biztosan nem!
És a másik kettő közül vajon melyikről nem? Volt a következő kérdés.
Kis hezitálás után azt válaszolta: az bizony már évjárat kérdése!
A történeti, szakmai előadás és a gyönyörű tájon széttekintés után a "mese házikóba", egy eredeti rönkházba vonultunk bort kóstolni.Kilenc féle nedűt kóstoltunk meg a remek házi töpörtyűs borkorcsolya kíséretében.
Minden bor bemutatása előtt a házigazda figyelem felhívót használ, úgymint csengő, kolomp és ostor, aszerint mennyit ivott a társaság, mennyit lanyhult a figyelem!
Szerencsére az ostorig nem jutottunk el...
A fajta szortiment a fotókon is látható, kiváló borokat kóstolhattunk!
Bár mi magyar férfiak a száraz borok hívei vagyunk, és itt a kereslet szerint úgy látszik az édesebb csemege borokra van nagyobb igény, azért én személyesen kiemelném a kilenc közül a savignon, rajnai rizling (rizling rajnski), Vitesco crno és sárga muskotály(muscat zuti) fajtákat.
Lovrecékkal honlapjukon is megismerkedhetsz ide kattintva!

Szent Orbán (Sveti Urban) szőlői. A völgyön túl már Szlovénia.

Vino Lovrec-a régi alapokon felújított épület

1847-ben készült csigás fa szőlőprés

Lovrec Úr zenész, borász és anekdotázó

Vino Lovrec-"meseházikója"

Lovrec Úr tagja a "Da Bibere" Borlovagrendnek is.

Sveti Urban-mindenfelé csodás a kilátás

A "meseház" a borkóstolók színhelye

Kilenc fajta bor kóstolási rendben

Első figyelmeztetés csengettyűvel!

Vino Lovrec - borkóstoló

Egészségetekre!

Titkár elvtárs illatol, Elnök Úr kóstol...

Lovrec család és miklósfai vendégeik

Búcsúzásként a házigazdába is sikerült némi pálinkát és hazai bort erőltetni...

Utunk következő állomása Muraszerdahelyen (Mursco Sredisce) a "Cimper" Turisztikai Komplexum volt.
Nagyon kedves kalauznőnk jól tűrte csoportunk fegyelmezetlenségét és a sóvár pillantásokat. Bemutatta a századeleji szénbánya múzeumot, majd a sörfőzdén keresztül a pálinkafőzdébe kalauzolt bennünket.
Végül, hogy ez ne csak kínzás legyen a nagy melegben, két pohár házi sörrel, majd háromféle pálinkával kínált bennünket. Ilyen étvágyfokozók után a helyszínen megebédeltünk. A finom malacsült mellé jól illett a tökmagolajos hideg krumpli saláta és finom volt a túrós, mákos süti is, amit még két sörrel sikerült lefojtani.
Ezután nekem már csak aludni lett volna kedvem...
A "Cimper" turisztikai központról honlapjukon, ide kattintva tudhatsz meg többet és az áraik is kedvezőek!

Idegenvezetőnk Dragana nagyon szimpatikus, a blúzgombolása szintén...(foto:TóthL)

Valamikor nők tolták ezeket a csilléket. Dragana ezt is bemutatja!

Valamikor a piás szénbányász is így fekhetett le...

Akár csak Torma Józsinéni...

Süppedékeny "talajra" tévedtünk az ágyjelenet fotózásán...

Ez ám az igazi pálinka főző!

Itt még nem biztos, hogy minden szem a pálinkára szegeződik...

Dragana ezt a feladatot is megoldotta!

Friss, meleg volt a pogácsa!

Jól esett a hideg sör,

a sörre meg a pálinka!

Én meg csak szemléltetem az eseményeket...a "nyelv" nem értette az utolsó mondatot.

"Cimper"- ha itt jársz és jó ebédre, szállásra vágysz! (foto:TóthL)

De nem! Muraszentmártonba buszoztunk, ahol a Murán ujjá épített vízi malmot néztük meg.
Az 1902-ből származó alkatrészekből építették újjá, a folyóparton pedig most épül egy kiállítási épület.

Kedves vendéglátóink mindenhol ismertetőt tartottak, melyet szinkrontolmácsunk fordított.

1902-es úszó vízimalom rekonstruálása a Murán

Úszó vízimalom lapátjai

Megáradt a Mura

A kompozás sajnos az erős sodrás és magas vízállás miatt elmaradt, így tovább mentünk Muranyirád (Brezovec) irányába, ahol egy nagyon kedves gyümölcstermelő, a Dobranic család látott minket vendégül.
Az almatermelő házigazda egy életmentő fröccsel várt bennünket, bemutatta gazdaságát majd vásárolni is lehetett, saját készítésű almaecetet, tökmagolajat és savanyúságot.
A legnagyobb szám azonban egy ócska vödör és bot kombinációja volt, miután kiderült a házigazda ezen a "hangszeren játszik az "Eko Band" helyi együttesben!
Hamarosan összeverődött az egész zenekar, akikhez csatlakozott a szentmártoni Gyuricz József harmónikán.
Igen jó kis koncertet produkáltak, amit mi heveny fröccsözés közben hallgattunk.
Késő délután aztán megjelent következő házigazdánk, Zvonko Kerman, aki véget vetett a zenének és borházához kalauzolt bennünket.

Dobranic Úr is fröccsel és finomságokkal fogadott

Ebben a hőségben ez életmentő volt!

Házigazdáink folyamatosan kínáltak bennünket.

Elfoglaltam a legjobb fotóspózt a libikóka tetején

Saját gyümölcs, almaecet, tökmagolaj és egyéb ínyencségek!

Itt minden gyümölcsösön jégháló van! Mi lesz az EU csatlakozás után?

Vásárfia van a tatyóban

Senki sem találta volna ki! Ez a házigazda "nagybőgője"!

Eko Band koncert

A már ismert zenekar kísért minket a teraszra, ahol szintén hűsítő fröccsöt kaptunk. Bemutatkozáskor Zvonko elmondta, az elektromérnökséget cserélte fel a borászkodásra, borászata még kiépülőben van. A pincében szögletes saválló bortárolókat láttunk a helykihasználás végett, teljes automatikával. A szőlők mindenhol csodálatosak, gondozott ápolt az egész környék és csodaszép a kilátás. Át ellemben, a határ másik oldalán pedig folytatódnak a szépséges szőlőskertek Jeruzsálem  felé...
Házigazdánk először is a borkóstolás kultúrájáról, ceremóniájáról szólt, majd borainak bemutatásával folytatta.
Itt is a környék jellegzetes borait kóstolhattuk, amik talán kevésbé savasak és édesebbek a mi ízlésünknél, de az itteni piaci igényeknek kiválóan megfelelnek. Kóstolás közben házi szalámis, sajtos korcsolyát is kaptunk.
A kínálatban igazi hölgycsemegének számító borok is helyet kaptak, úgy hogy ide lányokkal is érdemes ellátogatni!
Kerman Úr mindent megtett, hogy jól érezzük magunkat!
Elképesztő finomságokkal traktáltak bennünket!
A menü laza pörköltessel kezdődött, majd sonkás hidegtálak, ropogós csirkeszárny, frissensült fasírozott, vágott zsír, házi rétes és a jó ég tudja milyen friss házi finomságokkal kínáltak bennünket folyamatosan!
Én már a második fogásnál feladtam, de ahogy láttam, midenkinek ízlett minden.
A jó hangulathoz jó zene is dukált.
A köszöntő koncert után "saját" harmonikásunk kíséretére nótázhattunk, de a házigazda figyelmessége arra is kiterjedt, hogy letöltött zenére lehetett karaokezni magyarnótára.
Későre járt már az idő, amikor asztalt bontottunk, de a vendéglátó zenekar még a buszhoz is kikísért bennünket.

Vino Kerman - zenés fogadtatás

Vlasics Lajos és vendéglátónk, Zvonko Kerman (foto:TóthL)

Gyuri telefonálás közben is ösztönösen hajtást fűz be.

Mindenfelé szőlőhegyek,

és pincékkel tarkított lankák. Ez Sveti Urban.

Maximális helykihasználás-szögletes koracél

Beindult a nóta karaoke

Kerman Úr megörökíti a nótázó magyar csapatot

Folyamatosan hideg és meleg tálak! (foto:TóthL)

Folyamatosan zeneszó!

Magasan a hold, már kelnek a vérfarkasok...

Ideje van hazaindulni

Búcsúztatás zenekarral!

Mint érdekességet írom, hogy Lovrec Úr tagja a Da Bibere Zalai Borlovagrendnek, tehát Ő már jó ismerője hazai borviszonyainknak. Ellenben Kerman Úr kifejezetten örülne a mi meghívásunknak, tapasztalatbővítés céljából. Erre a vezetőség ígéretet is tett! De nagyon fel kell hozzá kössük a gatyát!
A magyarokat vendégszerető népségként szokták aposztrofálni, azok akik még nem jártak Horvátországban!
Van még mit tanulnunk tőlük, ezt bizton mondhatom.
Most másodszor járok Horvátországban borkóstolós kiránduláson, de állítom, nálunk ilyen szíves vendéglátásban csak ritka helyen részesülhetünk (lásd Fritz pincészet, Szekszárd!).
Nem is értem, ilyen baráti áron ennyi mindent hogyan kaphattunk és amit kaptunk azon azt éreztük, nem az üzlet vezérelte, hanem, hogy a vendég elégedetten távozzon.
Mi elégedetten távoztunk, de lehet, nem utoljára...
Mindenkinek jó szívvel ajánljuk valamennyien ezeket a horvát programokat, senki sem fog csalódni!
A Miklósfai Kertbarát Kör és a kiránduló társaság nevében külön köszönetet mondok valamennyi vendéglátónknak, a kirándulás megszervezőinek és tótszentmártoni barátainknak, Vlsics Lajosnak és Gyuricz Józsefnek akik tolmácsolásukkal, zenélésükkel emelték a programok színvonalát!
Valamennyi és lehet, bővülő képgaléria ide kattintva elérhető!