2014. április 6., vasárnap

"Esőre várakozás!"

Most tényleg esőre várakozok, mert az előbb hallottam idén először mennydörgést!
Ilyenkor nyugodtabban ülök a gép mellett, mert egyébként a kertben mindig van mit kapirgálni.
Az idézet egyébként még a TSZ-es időből való, amikor Fummer Pisti IFA sofőr ezt írta bölcsen a menetlevelére munkavégzés helyett: esőre várakozás...
Az ugyanis hosszú lett volna, hogy esett, sár van, nem lehet rámenni a földre, nincs munka, stb.
Na meg kevésbé poénos!
Még egy adag elmaradt kép miatt teszek újabb bejegyzést!
Kerti munkák közben mindig van valami ürügy egyet szusszanni és megörökíteni valami virágot, vagy furcsaságot.
A vizenyős patakpart miatt rendszeresen kell védekezzek a kószapocok ellen, ami fertelmes károkat tud okozni tulipánhagymában, csicsókában, de fiatal csemetét is képes kipusztítani.
Errefelé tévesen csak földikutyának emlegetik, ami egész más állat, védett és az Alföldön is meglehetősen ritka.
Csak a beazonosítás miatt teszem fel ennek, a kutyám által apportírozott pocoknak e nem túl szép képét, hátha valakiben rögzül, milyen is a kószapocok.

Közönséges kószapocok (Arvicola amphibius)
Metszőfogaival fiatal fák gyökereit is képes elrágni.





Az ellene való védekezésről itt olvashatsz. De, hogy minden relatív, arról olvass itt egy cikket!
Na, ki találja bűbájosnak?
A patakparton gyakori vendég nálam a lábatlan gyík, vagy törékeny kuszma is ezért ilyenkor mindig magasan damilozok és hagyok bizonyos kaszálatlan részeket. Én nem vágyok egyformára nyírt pázsitra, ahol vadvirág sem nyílik.
Damilozás közben bukkantam erre a süldő vízi siklóra is, melyet nem volt könnyű megörökíteni, annyira fickándozott. Aztán engedtem, hadd menjen...

Vízi sikló

Végezetül néhány kép Janka nevű magyar agár szukámról érdekességként.
Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy fiatal ivarzóképes korában nem ellettem le legalább egyszer, mert így nem ismeri az anyaság örömeit...
Gyakorta eljátssza, mint most is, a tüzelési idő utáni álvemhességet. Ilyenkor nyüsszög, nyugtalan, fészket épít, ellőhelyet keres magának és sípolós cicával, most éppen egy játéknyuszival lehet megnyugtatni.


Janka álvemhes.



Csak hurcolja a nyuszit.
Finoman fogja, mintha kölyke lenne...

Most nem prédaként tekint a nyúlra, hanem csak anyai ösztöneit próbálja kiélni vele.
Nem mindig volt ez így...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése