Madarakról

Ma mindenféle hulladékfákat készítettem elő a szombat délelőtti fűrészeléshez, amikor meghallottam egy fölöttünk elszálló magányos holló hangját ( melyet itt te is meghallgathatsz!).
Ez pedig emlékeztetett arra, mennyire hanyagoltam a madaras híreket.
Pedig történt egy s más. Például háromszor is láttam rétisast felettünk párban repülni és rikoltozni!
Hangjukat itt meghallgathatod, ha már fotót nem tudok feltölteni, mert piszok magasan köröztek, csak a 10x-es Zeissemmel szoktam követni őket (lapát el-távcső ki!).
Aztán meg kirepült a két légykapó fióka a falon levő fészekből, nem mertem közelről fotózni, nehogy úgy járjak, mint a rigóval-ijedtében kirepült a fészekből.

Aztán meg a mókus inváziót követő harmadik napra szépen faképnél hagyott bennünket az egész mókus család, de néha egyenként visszanézhetnek, mert rendesen fogy a kirakott dió az etetőjükről.
Udvarunk elejét most három kocsi szedett ágfa díszíti, ami remélhetően hamarosan a helyére kerül.

Még jött hozzá egy kocsival...

És ne csak az agarat sztároljam, a létra tetejéről (amiről a fészket fotóztam) sikerült Mortiról egy állóképet lőnöm. Ő ugyanis mint a higany...

Muerte-nekem csak Morti, Rottweiler kan