2012. június 4., hétfő

Íjazás a parkerdőben

Pünkösd másnapján kihasználtuk a jó időt és elsétáltunk a Parkerdőbe, hogy beüzemeljük az új nyílvesszőket.
Annyira elszoktam már az íjazástól, hogy meg sem találtam a vadász íjaim idegeit. Ettől tiszta ideg lettem, de csak két kis íjat sikerült felajzani, Andris visszacsapó íját és a Cseke Ferenc örökségeként rám maradt gyerek fibert.
Püföltük egy kicsit a kartont, meg az alkarunkat és közben megbeszéltük elméletben hogyan kell szépen lőni.
Egyetemistaként, prof. Fábián Gyula tanítványaként ismerkedtem először az íjászattal 1974-ben.
Íj faragás Osage orange-ból, nyílvessző készítés függönykarnisból, pulykatollgyűjtés a kecskeméti Barneváltól, hiszen akkor még semmit sem lehetett venni. Dr. Saxton Pope stencilezett könyvében olvastunk Ishiről az utolsó Yana indiánról és jókat íjaztunk Visegrádon Bandi bácsinál, az utolsó íjász remeténél.
Mára már ez is divatos sport lett, túl sok mű felhajtással, túl sok "panel hunnal", talán ha nyolcan emlékszünk még a kezdetekre...


Sherwoodi íjászok longbow nélkül

A célzás a legnehezebb
Bürü a halastavon

Tókerülő túra
A rigók kövekhez csapkodva törik fel a csigákat
Ösvény a parkerdőben
Az erdei séta eredménye...
A többi kép csak a link birtokában nézhető.

Pipacsok és függő cinegék

Újudvarról Kacorlak felé közlekedve megakadt a szemem egy virágzó pipacs szőnyegen, mégpedig az újudvari vasúti megálló mögött. Tavaly itt földgyalulást végeztek a pályamunka során, így kerülhetett felszínre ez a sok és gyönyörű pipacs virág.



A Principális hídjánál rutinszerűen megálltam, hátha látok valami érdekeset és sikerült! Életemben most láttam először függőcinegét, ráadásul egy párt, amint frissen kirepült fiókáikat etetik.
Egy profi fotósnak, nagy objektívvel nyilván mesés képeket sikerült volna készíteni, de nekem 30 méterről még így is élmény volt a fotózás. A függő cinegéről részletesen itt olvashatsz, hangját pedig ide kattintva hallhatod!

Függőcinege hím-Remiz pendulinus

Függőcinege fiókák etetésre várva
Függőcinegék
Függőcinege hím és tojó a szél ringatta nádon keresgél fiókáinak


Valamennyi kép ezekről itt, a képgalériában megnézhető.

Hetti fecskéi

A Parkerdőből hazafelé meglátogattuk Hetti cseresznyéskertjét és lovardáját.
Nem vagyok nagy cseresznye evő, de aznap pocak pattanásig ettük magunkat cserkóval, mert nem mindennap eheti magát az ember degeszre a földön fekve!
Ugyanis az előző vihar letört egy vastag ágat és az érett, ropogós és húsmentes cseresznyeevést nagyon nehéz abbahagyni...
Természetesen, ha már nálam volt a gép, csináltam pár orv fotót, de a madárfényképezés sem maradhatott ki.
A lóistállóban szorgalmasan etették fiókáikat a füsti fecskék.


Füsti fecske-Hirundo rutica

Ahogy fogyatkozik falun az állat és az istálló, úgy csökken e barátságos, a "magyar nép kedves madarai" közé tartozó faj állománya.
A pacik is nagyon szépek voltak, de némi fotózkodás után beszabadultak a macik a málnásba, azaz a cseresznyésbe...

Természetes lófarok
Lázas paci hőmérőzése
Óriási májusi cseresznyefa
Édes és kukacmentes...
Neki már az oviban is cseresznye lehetett a jele?!
Nagy az áhítat...

2012. május 22., kedd

Esős délután

Erre a napra már régóta vártam.
Kellemes meleg idő, csendesen esik az eső, csucsorog az eresz, miközben bámulom az ablakban, hogyan gilisztáznak a rigók.
Nem mintha nem lenne más dolgom, de most alkalmas az idő e heti fotóim közreadásának.
Tíz nap hosszú idő a madárfiókák életében!
Legutóbbi bejegyzésem óta történt egy s más a fészekaljak környékén, de nyíltak új virágok, nőttek új hajtások, túrtak újabb pockok, csak még a lottó ötösömről nincs semmi biztató hír...
Már vidáman repdesnek az első költésű kis rigók, tudtommal nem szedett vámot közülük idén se macska, se kutya. Még midig találok eddig felfedezetlen fészket, például a japánszilván, vagy a Mariska néni előtti lucfenyőn.

Rigó fészek japán szilván
Ennek a lucnak az alsó ágörvén egy rigó, az ág közepén pedig egy erdei pinty fészek is van.

Bármily hihetetlen is, de ezen a kis lucon kézzel elérhető magasságban két fészket is felfedeztem. Egy már üres rigó fészket, és az erdei pintyekét, három kirepülés előtti fiókával.

Két kirepülés előtti erdei pinty fióka a fészkében
Amikor fotóztam, egy fióka már kiugrott, ezért a többiek érdekében három méterről, ketteslétrára állva próbáltam képet csinálni, minél kevésbé zavarjam őket. Azóta már kitartóan csipognak a környező fákon.
Az erdei pinty (Fringilla coelebs) hangját itt meghallgathatod.

Hím erdei pinty-Fringilla coelebs

Erdei pinty tojó élelmet visz a fiókáknak
Frissen kirepült erdei pinty fióka kitartóan hívja szüleit
Felpezsdült a vízi élet is, hiszen tele van a tóka békával, hallal. Szorgosan kopulálnak a szitakötők és a szomszéd tókában a nagy mocsári teknős és a két túlélő ékszer teknős is jól érzi magát.
Ezt a két terített asztalt a falu gólyái is szívesen látogatják.

Kecskebéka lesben
Sütkérező ponty
Mocsári teknős a szomszéd tókában
Széles, vagy laposhasú acsa - Libellula depressa
Színes vízi világ
Ezen a képen nem a kapáslány, hanem a háttérben bátran sétáló gólya érdekes

Minden időszaknak megvan a maga virág szépsége, akár ültetett, akár vadvirág nyílik éppen.





Végre újra fészkel nálunk a rozsdafarkú is. Az összkomfortos házikóban öt fiókát nevel a pár. A legfejlettebb fióka éppen a mai esős napon repült ki. A szülők alig győzik hordani a sok éhes csőrnek az élelmet.

Rozsdafarkú házikó a kerti lakban
Öt éhes házi rozsdafarkú fióka bátran tátog 11 nappal ezelőtt
Így lapultak öt napja
Fiatal Házi rozsdafarkú hím (Phoenicurus ochruros)
És a ma elsőnek kirepült, elázott, házi rozsdafarkú fióka
A Házi rozsdafarkú hangját itt meghallgathatod.
További képek ide kattintva nézegethetők.

2012. május 11., péntek

Napi állatságok

Szokásos évi kampánymunkánk miatt állandóan a gép előtt ülök, de nem Terivel, hanem TERA-val (területalapú támogatás) foglalkozom, ezért nincs nagy humorom esténként még írogatni.
Most azonban erőt veszek magamon, mert annyi állati élményem van!
Ezeket sajnos nem a San Diegoi állatkertben, vagy egy tanzániai szafarin szereztem, hanem a kertben és a kis élményt is meg kell becsülni...
Szóval, beindult a költési szezon, nálunk mindenki költ, csak én nem tudok miből...
Az utcafronton minden fenyőn költ rigó, kettő énekes, egy fekete.
Hátul szintén nagy a költekezés, a diófa mellett fekete, a lucfenyőben énekes rigó költ. Két fészekalj fiókái már kirepültek. Kirepült a légykapó 3 fiókája is. Végre széncinege költözött a nyírfán lévő odúba, de az igazi meglepi az, hogy három év után végre felfedezte egy rozsdafarkú a kerti lakban Tibi összkomfortos odúját és költeni kezdett.
A múltkori két kígyó után végre rendszeresen látok törékeny kuszmákat is, picit és nagyot egyaránt.
A nagy szaporodásból sajnos a kósza pockok sem maradnak ki. Ilyen invázió még nem volt nálunk!
Három doboz méreg után lassan engem is megöl a méreg, annyi járat van és két tavaly ültetett csemete már áldozatul esett. Gyorsan fel kell szedni a tulipánhagymákat!
Már a Gyurit is megvádoltam, talán Viagrát kever a csalétekbe?
Május elsején  önkéntes madárszámlálást végeztem a MME-nek, közben is készült pár fotó kutyafuttában a Parkerdőben.
Néhány képet feltöltök a közelmúltból:

Amire a gép élesített: Parlagi ecsetpázsit-Alopecurus myrosuroides
Pedig őkelme nagyon közel volt
Gyertyán gyökerek
"Mond kis kócos, hol van a mamád?"Feketerigó fióka
Érdekes pillanat: Feketerigó fióka próbál kunyizni a fiókáját etető énekesrigótól. Hiába...
Lábatlan gyík, avagy kuszma
Egy törékeny kuszma fióka
Ahol véget ér az állatbarátság! Pocokinvázió megfékezése...
Virágpók gyűrű gyakorlaton (Lukács Ibolya szerint felemás korlát)
Aztán menekülés az íriszbe
A tavasz utolsó tulipánja
Nincs kert kutya nélkül! Janka óvatoskodik

A többi virág és állatfotó ide kattintva nézhető.