Az a fránya idő az oka mindennek!
Aztán miért is kell szöveget írni a sok kép közlése ürügyén, mikor azzal megy el a legtöbb idő?
Na nem az írói munkásságom okán, bár Kötski tanár Úr már hatodikban megdícsért, hogy jól fogalmazok, de azóta se senki... Szóval azért írogatok, (nem a saját szórakozásomra) mert dokumentátor hajlamaim szerint a történések csak a képi és írásos emlékek megőrzésével, felidézésével csalhatók elő, különösen az olyan olvadó memóriájuaknak, mint én.
Az most ki van zárva, hogy olyan hosszasan méltassam a Tóth Zoli által hetedjére szervezett baráti magyar agaras találkozót, aki kíváncsi a mit-mikor-miértre, olvassa el a 2016-osban...
Azért röviden megdícsérem! Jó volt Zoli!
Valamit tudhat a fickó, mert minden évben annyian jönnek mindenhonnan, hogy sok.
Na meg a Jóistennél is lehet valami protekció, mert idén is ragyogó, meleg napsütéses időt rendelt.
Mivel tavaly kihagytam a nulladik napot, ezért idén puszta mazochizmusból elugrottam egy kis pálinkával, meg kanizsai debrecenivel, de mindenből bőséges volt a kínálat nélkülem is.
Minden a régi leosztás szerint: agarak párnákon, gazdik kemény deszkán. Az aszkétizmusban bajnok a motoros barátunk lett, aki párna, takaró és egyéb hívságok nélkül, sima párlatfűtéssel túlélte az éjszakát. Eddig úgy gondoltam, ilyesmire csak az oroszok képesek?!
A csoportos reggeli után most időben kivonultunk a fellobogózott rétre, ahol a szokásos főző csapat tüzes vízzel kínálta a későn ébredőket.
Mivel a közönség folyamatos mozgásban volt, most sem sikerült teljes létszámos csoportképet alkotni, de nem panaszkodhattunk, sokan eljöttek a törzsvendégek és az újak közül is.
Folyamatosan ment a futtatás egész nap és ha majd egyszer a motorizációban sikerül előrébb lépni, talán pergősebb lesz, de így is mindenki többször is meg tudta futtatni az agarát. Igazi öröm lehetett a gazdáknak, hogy minden először futó agár jól szerepelt, meg tudta mutatni ősi űző hajlamát!
Közben készült a finom ebéd és fogyott a sör...
Nem maradt el a lovas agárfuttatás sem, de a nap fénypontját a szépségverseny, vagyis az agarak díjazása jelentette. Sokan avanzsáltak titokban Zoli festményeire, meg nem mellékesen végre egymásközt a tradicionális magyar agarak legszebbjei is figyelmet kaphattak!
Köszönjük a segítőkőknek és elsősorban a Tóth családnak, hogy ismét megrendezték ezt a jó hangulatú, családias, agarász dzsemborit.
Először Szeifer Dia által készített videót ajánlom
ide kattintva megnézni a Bödei Agármustráról.
Rövid kedvcsináló képriportom:
 |
| A nulladik napi keménymag... |
 |
| Tóth Zoli igazi házigazdai szerepkörben. |
 |
| Volt egy kis babázás, |
 |
| meg agárral suttogás is. |
 |
| A szokásos pálinkamustra sem maradt el. |
 |
| Ez meg mind megmaradt.... |
 |
| Szombaton fellobogózott rét várta az agárfuttatást. |
 |
| A VII. Bödei Agármustra most sem teljes csapata. |
 |
| Idén különleges szabályok is voltak! Pl., hogy neugassá! |
 |
| Megtiltották? Meg hát! |
 |
| Voltak laza elengedések... |
 |
| Voltak nyugtató elengedések... |
 |
| Meg laza távolbanézések... |
 |
| Aztán jöttek a nagy hajrák. |
 |
| Nagy kanyarok. |
 |
| Még műnyúl lefutás is történt! |
 |
| Voltak látványos műnyúl húzók... |
 |
| Kecsesek... |
 |
| Szambázók! |
 |
| Végül utol kellett érni a gazdit, |
 |
| aztán lehagyni a lovat. |
 |
| Boldog nyertesek a végén. |
 |
| Hoppá! Végre engem is észrevettek! |
Valamennyi fotóm
itt látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése