2017. február 28., kedd

A tavasz hírnökei! 2017.02.28.

Csodás reggellel búcsúzott ma február.
Kellemes meleg, 11 C fokos este után verőfényes napsütéses reggel és 14 C fokos nappali hőmérséklet.
Beleznáról hazafelé muszáj volt megállnom a szaplányosi erdőnél, ahol ilyenkor fehérlik az avar a nyíló hóvirágszőnyegtől.
A hóvirág védetté nyilvánítása óta bebizonyosodott, hogy a tiltás és az idő változást hoz a kialakult szokásokban.
Régen a liszói asszonyok kosárszám vitték fel Pestre a nőnapi hóvirág csokrokat, ami szép jövedelemkiegészítést jelentett nekik. De amióta védett növény lett, már nincs tolongás az erdőben, még a háznál szedettet is csak adják, de nem árulják. És tényleg, mennyivel szebb a virág, a madár természetes környezetében, szabadon...

Szaplányosnál az árokpart is jelzi a hóvirágos helyeket.

Hóvirágok, amerre a szem ellát.

Nagykanizsa legismertebb hóvirágosa Szaplányos.

Hóvirág tör elő az avarból.

Szabadon nő és terjed az udvarunkban is a hóvirág, mert jól érzi magát és később sincs legyalulva a lombja, csak a gyep precíz egyenletességéért. Néha még a pipitéreket és egyéb vadvirágokat is megkímélem a damiltól, ha szépen virágoznak.
Bimbós már a tőzike és kinyílott ma az első krókusz.
A méhek szorgalmasan keresik a legkorábbi virágokat, a juharfán, mogyoró bokron zümmögés jelzi, hogy tényleg tavasz van.
Vasárnaptól madárdaltól hangos az este és a reggel. A rigók megkezdték párválasztó nótájukat, ami most tényleg nagyon korán van!

Kerti hóvirág csoport.

Még csak bimbós a tőzike,

de már tolakszik befelé a méhecske.

Első krókusz virágunk idén.

2017. február 19., vasárnap

Zsuzsanna napján beköszöntött a tavasz?! 2017.02.19.

Ma, Zsuzsanna napján, vagyis február 19-én úgy tűnik beköszöntött a tavasz.
Kertünkben a napsütésben megpezsdült az élet. Bár még csak 8 C fok volt, de feléledtek a rovarok. Pókok élvezték a déli dombon a napsütést, ahol kinyílott a rövidszárú kankalin és bimbózik a hóvirág.

Póknapozó február 19-én!

Zsuzsanna napján virágzik a szártalan kankalin (primula).

Sok helyen nyílik már a hóvirág.


Elkezdtek tojni a tyúkok és a kacsák.
Véletlenül fedeztem fel, hogy a kendermagos bebújt a Janka kutya által kapart búvóhelyre a borostyán közé. Meglepődve láttam, hogy már 15 tojással van tele. Úgy látszik már naponta kell figyelni az ilyen titkos tojó helyeket...

Illegális helyekre tojnak a tyúkok.

Egy kosárnyi tojás.


Gyönyörűen kitisztult a selyemtyúkok tollazata, véget ért a vedlés.

A selymik is élvezik a napot.

A kacsák is elkezdték az intenzív nemi életet, ami néha bizarr, fojtogatós szexbe torkollik. A rangsorban leghátul álló kis fekete tojó volt az áldozat, melynek fejét a szokásosnál is hosszabb ideig nyomták víz alá a gácsér és a főnök fehér tojó egyesült erővel, de túlélte...






Metszegetés közben persze a szokásos módon fotózgattam is.
Szúnyogok, legyek, méhek röpködtek, majd megpillantottam az égen az idei első seregélyt!
Nem csapatban jött, ahogy szokott általában, csak egyedül. Tett három tiszteletkört a kertünk felett, mintha a fészkelőhelyét keresné, majd elhúzott.
A környékben sok seregély költőodú van egyébként. Nálunk is rendszeresen költ két pár és a szomszédban tavaly éppen a szemem láttára foglalták el a fakopáncs pár odúját a házavató napján.
Szerszám pakolás közben vettem észre a kocsi tetején egy méhecskét, ami már tergális állapotban volt, magyarul bakanccsal felfelé.
Meg volt merevedve, azt hittem valamitől elpusztult.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve felvittem a teraszra a napra és életmentő, szájból-szájba lélegeztetéssel próbáltam felébreszteni. Ez azt jelenti, hogy egészen közelről leheltem rá kitartóan kb. két percig, miközben az járt az eszemben, milyen vicces lenne, ha feléledne és a torkomba repülve jól megcsípne...
Aztán mintha mozdult volna...

Felélesztettem a hanyatt fekvő tetszhalott méhet.

De nem húzom tovább, a lényeg, hogy csak dermedt volt és a meleg leheletemtől feléledt. Egy napon levő mű mikulásvirág bibéjére tettem, ahonnan aztán tovaszállt.

Egy művirágról remélem hazaszállt.

Itt a vége, fuss el véle!
Véget ért a mese mára.
Az elmaradt 2. kocsonya-party helyett beköszöntött a tavasz!

2017. február 18., szombat

A Miklósfai Kertbarát Kör első nyílt bormustrája. 2017.02.11.

Szombat délután került sor a Kertbarát Kör idei program újítására, vagyis az első nyílt szini bormustrára.
Meglepően sok, összesen 40 borminta érkezett.
Az elképzelések szerint azoktól a gazdáktól vártak 3 palacknyi mintát, akik kíváncsiak arra, hogyan sikerült az újboruk, jó úton halad-e a bor fejlődése, illetve ha hibáztak valamiben, hogyan korrigálják ezt a jövőre nézve.
A 40 borminta 30 fehérbor, 1 rosée és 9 fajta vörösborból állt össze.
A megnyitó után Német József körelnök egyenként mutatta be a mintákat fajta és évjárat szerint, miközben a szorgos segítők már körbe is kínálták a zsűrin kívül minden résztvevő poharába is került belőle.
Ezután Németh Géza és Nink Károly "Da Bibere" borlovagrendi tagok felváltva kezdték az értékelést és elemezték amit a kóstoláskor éreztek, illatban, ízben és ha valami furcsaságot véltek felfedezni vissza is kérdeztek a gazdára, mit-mikor-hogyan csinált.
A közönségnek és a borok készítőinek egyaránt tanulságos volt a borok elemzése, amely nem csak dicséretben, hanem a kóstoláshoz, borkészítéshez nélkülözhetetlen hasznos tanácsokban is bővelkedett.
Olyan is előfordult, akinek azt javasolták, hogy csináljon inkább gyújtós a hordójából, de különösen a vörösboroknál a megelégedett csettintés és dicséret sem maradt el.
A hosszan tartó szertartás végén minden résztvevő csülkös babos répalevest kapott, mégpedig a Répafőző Fesztivál szakmai különdíjas leveséből megmentve a mai vacsorához.

Még a kezdés előtt is érkeztek a borminták.

30 fehérbor, összesen 40 minta érkezett.

Németh József bemutatja borlovagrendi társait, Németh Géza és Nink Károly borbírálókat.

Minden kóstoló után poháröblítés!

Jeremiás atya is beugrott egy miseborral...

Pergősen ment a kínálás.

A fiatalok is mindent végigkóstoltak.

Minden jó, ha a vége jó! Babos csülkös paradicsomos répaleves.


A bormustrán készült fotóim ide kattintva megnézhetők.



2017. február 9., csütörtök

V. Bödei Agármustra, 2016.10.08.

"Aki részt vett korábban a Göllei Magyar Agaras Találkozókon, abban úgy maradt meg emlékként, hogy jó hangulatú, kötetlen programként igyekezett összehozni a magyar agarak és általában az agarak rajongóit.
Ezt a feelinget igyekezett továbbvinni Tóth Zoltán, a Tigrisbundás magyar agár kennel tulajdonosa, aki immár 5. alkalommal szervezte meg Bödei Agármustra néven az ország agárkedvelőinek találkozóját.
Hogy miben különbözik ez a kis eldugott zalai faluban, Bödén megrendezett program a többi kutyás összejöveteltől?
Legfőképpen abban, hogy baráti találkozóként meghirdetve, ide bárki eljöhet, aki szereti a magyar agarat, illetve ezt a fajtakört, függetlenül egyesületi hovatartozásától. Ide minden évben érkeznek a tradicionális magyar agarak rajongóin kívül pálya agarasok és csak kedvtelésből agarat tartók is.
Az idei mustrán a rekord számú résztvevő között, hiszen több mint negyven agarat vezettek fel, különösen sokan voltak az újoncok.
És ez jó! Azt jelenti, hogy talán nem megy ki a divatból az agár és új lendületet kaphat az agarászat.
Reméljük, az új Vadászati Törvény és annak végrehajtási rendelete pedig újabb lökést fog adni ennek a hobbinak és még többeknek lesz szívügye a magyar agár feltámasztása, öröklött tulajdonságainak megőrzése!
A zömében magyar agarakon kívül megcsodálhattunk egyéb agarakat, mint a kis olasz agár, ír szarvasagár, afgán agár, angol agár, whippet, perzsa agár, hortaja és barzoj és gyönyörködhettünk futásukban is.
De talán kanyarodjunk vissza az ötletgazdához.
Talán Tóth Zoli sem gondolta volna, amikor lakóhelyéül választotta ezt kis zalai dombok közt megbújó falut, Bödét, hogy valamikor is az agarasok zarándokhelyévé teszi. Tenyésztőként, hagyományőrzőként és művész emberként adott volt az érdeklődés és a sok barát. A faluban pedig megtalálta a segítőkészséget, támogatást a rendezvény megvalósításához.
Ötödik alkalom révén megvan már a tapasztalat is a szervezésben.
Már pénteken érkezhetnek a távol lakók és azok, akik bírják a pálinka mustrával összekötött baráti ismerkedés és agarakkal együtt alvás nehézségeit.
Ujj Tibor polgármester támogatásával térítésmentesen rendelkezésre áll a kultúrház, ahol közös vacsorával, majd szombaton közös reggelivel merít mindenki erőt az agárfuttatásokhoz.
Minden évben volt valami egyéb program is a gyerekek, családdal érkezők számára, de idén olyan sok jelentkező volt, hogy más programra nem jutott volna idő. Így is sorba állás volt a futtatásoknál.
Szombatra a reggeli fagyot felváltotta a napsütés, így ideális körülmények között a focipályán került kijelölésre a futtató.
A helybeli segítők nekiláttak a vaddisznóból készült babgulyásnak, majd a házigazda közös fotózáshoz invitálta a megjelenteket.
Ezután egész nap folyt az agarak futtatása, ami különösen izgalmas volt azoknak a gazdiknak, akiknek ebe nem hogy igazit, de még műnyulat sem látott!
A nap legfőbb eredménye az volt, hogy ilyen vagy olyan technikával, párban vagy egyedül, de sikerült minden agárból előhozni az ősöktől örökölt tulajdonságot, a vadűzés hajlamát!
A legfárasztóbb feladat mégsem az agaraknak jutott, mivel Márton Csaba műnyúl igazítónak az ebédjét is csak kézből sikerült elfogyasztani.
És persze ne feledkezzünk meg a műnyúl húzók nehéz sorsáról sem...
Késő délután, amikor már mindenki kipróbálta agarát, a házigazda alkotásaiból, agaras festményeiből díjakat osztottak ki különböző címeken.
Legnagyobb érdeklődés és nevezés a "legszebb szuka" díjra (csak női felvezetővel) volt!
Természetesen örültek a nyertesek az áhított festményeknek, csattogtak a fényképezők. Az elkészült rengeteg fotó és videó felvétel erősíti majd az újonnan köttetett barátságokat és a beszélgetések közelebb hozzák azokat akik agaraikkal másként, máshol, de a sportok között átjárható módon képzelik el az agarászatot, versenyzést, agaras hobbit.
És ez a legnagyobb hozadéka a hasonló találkozóknak!
Köszönjük minden szervezőnek, segítőnek a kellemes napot és jövőre ugyanitt!
Imrei Ferenc"

Tulajdonképpen ennyi lett volna az eredeti írásom, melyet "A kutya" újságban szerettünk volna viszont látni és Petz Ági inspirálására készült.
Ezután a jó hosszú hatásszünet után közreadom (ha már agyaltam vele...), kiegészítve a szokásos, nem hivatalos szatirikonommal. Jó pár órám rá ment a fotók szelektálására, de hát nem csak magamnak csinálom.
Külön megosztom Szeifert Dia ez alkalommal készült fotóit is kontrasztként, milyen minőségű képekkel kéne nekem is a publikum elé lépnem. De majd talán a busás nyugdíjamból  futi majd nekem is komolyabb felszerelésre...
Hát akkor következzen a kevéssé hivatalos szubjektív! De ugye nincs harag?

Bödén a nulladik napon a sok agár miatt megpecsételődött a kultúrház sorsa!

Szorgos kezek próbálták aztán nagyobb felületen elkenni a pecsétet...

Ezeket a tömpe orrú agarakat arra tenyésztették, hogy a vackukban is utolérjék az üregi nyulat.

Inkább ne is halljam ezt a sok süketséget...

Volt itt veszélyes véragár,

de találkozhattunk szelíd "radiátor agarakkal" is.

A fúk virtusból végigkóstolták a tájegységi pálinkákat.

De a lányok sem akartak lemaradni mögöttük.

Jég veled édes gazdim!

Ágyazunk. Agaraknak párna, gazdiknak asztal.

Igazán segíthetne a Pumped Gabó!

Azt fújhatod!

Nincs vész! Itt a katasztrófavédelem!

Mutatom! Legálisan könnyebb, mint orálisan!

Már megint közénk férkőztek...

Másnap reggeli erőgyűjtés.

Délben újabb erőgyűjtés.

A medve macinak öltözve sem játék!

Még így sem sikerült mindenkit összeterelni.

Fussunk, fussunk, szaladjunk!

Hadd lobogjon a hajunk!

Mennyivel könnyebb állni a vadat, mint rohangászni utána...

Ki áll nyerésre?

Olcsó gyerekprogramokban sem volt hiány.

Keressük a pockot.

A Trabinak is lett volna sikere.

Egykapuzni is lehetett.

Dóri dob Dobbinak egy jutifalit.

Valakinek elharapom a torkát, ha még várnom kell...

Magyar agarak egymás közt vetélkednek.

De a csivava sem piskóta!

Kövess Páva! Arra ment a nyúl!

Lokátorozok, mert én jövök!

A pihi sokkal jobb, mint a nyúlhúzás.

Valami thai masszőrnek azért jobban örülnék...

Na, osszuk szét!

A nap paralimpikonja.

Legnagyobb érdeklődés a "legjobb szuka" díjra volt.

Már én is vágom a témát!

Én meg csak fülelek!


Fotóim webalbumomban ide kattintva megnézhetők.