Felsőrajktól Nemespátróig.

Vidéki útjaim közben a természet mindig újabb arcát mutatja be, csak legyen idő rácsodálkozni!
A tavasz kezdete, a virágzás, zöldülés és ősszel a lombok színesedése a természet legszebb időszakai.
Ezernyi színárnyalatot, apró virágot, hajtást, bogarat, madarat tud felfedezni az, aki nyitott szemmel jár a természetben.
Én még vezetés közben sem röstellek a szemem sarkából figyelni, milyen madár röppen, milyen fa, vagy bokor mutatja szebbik énjét.
Ilyenkor visszapillantó, index, satufék, blendevédő le, stb.
Most pedig Felsőrajktól Nemespátróig tartó körutam alkalmi fotóit osztom meg.

Felsőrajkra is megjött az első gólya!

A Principális völgye tavaszi köntösben.

Március 31-én Újudvaron már virágzik a repce!

A Morgányi kastély várja gondoskodó gazdáját!

Nemespátrón még szerencse, hogy nők nem jöttek ügyfélfogadásra, mert biztos meglepődtek volna!
A Kultúrház járdáján ugyanis egy szép vízisikló élvezte a melengető napsugarat. Kifelé menet vettem észre, megkerültem, így nyugodtan viselkedett és hagyta magát megörökíteni. Ezután hazafelé még beugrottam Mórichelyre, mert feltűnt a műútról, hogy a két évvel korábbi szemétgyűjtési akció nem oldotta meg az itteni áldatlan állapotokat....

Vízi sikló (Natrix natrix) napozik a pátrói kultúrház lépcsőjén.

Meg sem mozdult közeledésemre,

de aztán kényelmesen visszavonult a zöldbe.

Szabad szemmel, csak két porfelhőt láttam a pátrói dombokon.

Zoomolással aztán egy John Deer,

meg egy Rába Steiger bukkant elő.

Nemespátrón menyasszonyi ruhában a gyümölcsfák!

Változatos a surdi hegy is.

Kedvenc hárs hagyásfám a surdi kaszálón!

Gyönyörű kacskaringós az út Kanizsa felé.

Hoppá! Mi az az élénksárga a mező közepén?

Csak lesmester pockozik...

Csodás kilátás a Mórichelyi hegyről,

amíg jobbra nem nézünk a szeméttel teli horhosra...

Szerencsére itt ilyen csodákat is látni!

Kőkereszt a Mórichelyi hegyen.

Szörnyű a palatető a gerenda pincén, de legalább megmaradt!

Valamennyi ekkor készült fotóm itt megtalálható.