Reggel az első dér fogadott udvarunkban, aztán a szép napsütéses időben olyan élményem volt út közben, amit muszáj megosztanom másokkal is.
Megfogadtam, mielőtt vidékre indulok, a fényképezőgépet mindig az anyósülésre készítem, hátha valami ritka dolog akad lencsevégre.
Persze ezt sosem tartom be, ezért aztán ritka fotótémákat voltam kénytelen elszalasztani, mint legutóbb Bocskánál egy előttem átkocogó koromfekete tepsis vadmalacot, vagy egy kígyót cipelő egerészölyvet.
Szóval éppen Kacorlak felé száguldottam, amikor a Principális hídja előtt egy süldő róka ballagott át az úton.
Fékezés közben figyeltem a róka reakcióját, eltűnik-e a kukoricásban, de nem!
Kényelmesen leheveredett egy árokparti fatuskóra és élvezte a reggeli napsütést.
10 méterre tőle megálltam, elővettem a fényképezőt és átballagtam az út másik oldalára, hogy háttal legyek a napnak, ezt pedig ő tűrte!
Talán tudhatta, hogy a rókák barátja is vagyok, mert unottan figyelt a heverészés közben.
Panasonic bekapcs, sim kártya nincs benn, vissza a kocsihoz, csomagtartó csapódik, sim be, én át az úton ismét és mindezen manőverek 10-15 méterről.
Róka koma közben élvezte a korai napsütést, kicsit mosakodott mint egy cica, majd talán valami egércincogásra figyelve forgatta a fejét.
Az idilli helyzetnek és a fotó sorozatnak egy érkező személyautó vetett véget, ami elhúzott kettőnk között, de mielőtt odaért volna, róka koma beváltott a kukoricásba.
Szóval, már nagyon rég nem rókáztam ilyen jót és ilyen közelről...
Pár kép a rudiról:
 |
| Süldő róka (Vulpes vulpes) napozik az út túloldalán. |
 |
| Érdeklődve figyelte bénázásomat a fényképezővel... |
 |
| Nocsak! Mi cincog itt? |
 |
| Még egy kis napfürdő... |
 |
| Aztán irány a hang után! |
 |
| Torlódik a békanyál. |
 |
| Mezei cirmos is napfürdőzik. |
 |
| A gerlék meg mintha tavaszt éreznének... |
Az összes ide kattintva a képgalériában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése