2011.augusztus 28-án tartotta "falunapját" a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület, mintegy nyárbúcsúztatóként és a környékbeli öt falu összefogását hirdetve.
Nem kis örömömre, most nem társadalmi munkára, hanem legális fotózásra kértek fel, persze ettől még nem leszek fotós.
Erős kétségekkel érkeztem a Mindenki Házához, ahol szokatlan módon már 11 órakor minden flottul be volt rendezve. Kétségeim pedig abból táplálkoztak, hogy tudtommal a város kemény ötven ezer magyar forintokkal támogatta a rendezvényt, ami köztudomásúlag még a főző csapatok alapanyag szükségletét sem fedezné...
És akkor a sztárvendég és egyéb járulékos költségeket már ne is említsem!
Eddig úgy tudtam, hogy meztelen v.....a nem lehet ingyenes bulit szervezni, de most az egyesület mágusa erre rendesen rácáfolt!
Hogy hogyan és "mibú" ez maradjon az Ő titka!
De azért reménykedem, Dömötörffy Sanyi egyszer fellebbenti a fátylat a nagy titokról, mert talán tanulságos lehet az utókornak, miként lehet összehozni az utóbbi tíz év legjobb buliját (falunapját) nulla forintból???
Na de ne vágjak az in medias res-be, mert van sok kommentálni valóm, amit árkon túli gyepmesterként a saját blogomon megtehetek.
Számomra feltűnő volt (és nem megszokott), hogy idejében minden a helyén volt, sőt határozott szervezettséget tapasztaltam, ami nyilván a szervezők és segítőik munkáját dicséri, na meg a jó szpíker választás is fontos!
Én elég lehetetlen dolognak találtam a focipályai külön programokat, meg a meghívott faluk főzőversenyét, de itt minden tamáskodásomra rácáfoltak. Voltak jelentkezők, voltak vetélkedők és úgy láttam mindenki élvezte a dolgot. A főzőversenyről meg annyit, hogy a liszói, surdi, nemespátrói csapatok vették először birtokukba a pályát, berendezték standjaikat, rutinosak ebben, és hozott alapanyagból olyan különlegességeket rittyentettek több száz embernek, hogy ihajj!
Nekem az a személyes véleményem, hogy a Surd, Liszó, Nemespátró önkormányzatainak csapatai, fellépői, segítői vitték a hátukon ezt a nagyszerűen sikerült rendezvényt!
Ezért itt most miklósfai lakosként köszönetet mondok Kanász János, Novák Csaba és Gilicze Sándor polgármester uraknak, hogy személyesen és csapatukkal támogatták falunapunkat.
Két országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, Göndör István és Zakó László.
A várost Sajni József miklósfai önkormányzati képviselő reprezentálta.
Sajnos 16 órakor Csocsesz fellépésekor még igen szellősek voltak a széksorok! De a liszói, surdi keménymag alkotta a lelkes nézőközönséget, közben főztek, felléptek,(nem is akár milyen sikert aratva) és a buli végéig, éjfél utánig kitartottak.
Remélem valamikor tudjuk majd viszonozni a kedvességüket!
Miklósfa! Arccal a faluk felé!
Azért majd a képeken is látszani fog, hogy az amatőrök fellépésére full ház lett!
Bármerre mentem, mindenhol vidám arcokat, mosolygós gyermekeket láttam.
Nekik is jó volt a program, a kicsiknek ugrálóvár, vonatozás, a lézerpuskáknál kész hadsereg!
A kisteremben fotókiállítás megnyitó, valamint a miklósfai Erdős Attila és Fa Ede alkotásainak színvonalas bemutatása.
A Surdi Gyöngyszemek, a liszói Violák és "takarítónők" fergeteges előadása után a helyi általános iskola tanulói is felléptek Farkasné Hőbe Gabriella és Tullman Géza vezetésével.
Tullman Géza szóló száma alatt kérdezték tőlem, hogy hol énekelnek, mármint mjuzikel énekesek-é?
A tanáriban biztos nem engedik őket...de nem tanarak, hanem pedagógusok Ők a javából!
Nem szívesen hagynék ki senkit, de a szervezők előtt is meghajolok, frappáns válasz sikeredett most a Kanizsa Újságban megjelent cikkre. Mindenkié volt a Mindenki Háza!
Sok szövegnek sok az alja! Jobb a képes beszámoló!
 |
| Az utolsó simítások |
 |
| Na még egy utolsó... |
 |
| Jöhet a tömeg |
 |
| Nem ő a legszebb liszói baba... |
 |
| Szinte bucsui a bőség |
 |
| A liszói kemény mag |
 |
| Tréfás vetélkedő |
 |
| A ződ kukac jobban csúszott! |
 |
| Párok oldható kötéssel |
 |
| Nekem sem ártott volna egy kis make up... |
 |
| Illusztris vendégek, a surdi csapat |
 |
| Hoppá! |
 |
| Megy a zsuzsivonat |
 |
| Miklósfai kemény mag |
 |
| Csocsesz alapozza a hangulatot |
 |
| A házban fűzés, |
 |
| arcfestés |
 |
| Alkotók: Erdős Attila és Fa Ede |
 |
| És műveik |
 |
| Zsifkovicsné csodái |
 |
| Surdi csirkemell falatok |
 |
| Kreatív salátával... |
 |
| Mindig van miről beszélni |
 |
| Lézer támadás |
 |
| A csacsi sem zavarta a műsort |
 |
| Pedigrés pudli |
 |
| Dömötörffy Sándor (a miklósfai Óz) megnyitja a programot |
 |
| A kisterem most a költészeté |
 |
| Fa Ede költeményét szavalja |
 |
| Tullman Géza, mint musical énekes |
 |
| A Surdi Gyöngyszemek tényleg ropták |
 |
| Miklósfai diákok |
 |
| Na itt már telt a ház |
 |
| A liszói balerinák, |
 |
| Hoppá! Már takarítónők! |
 |
| Lendületben |
 |
| Farkasné Hőbe Gabriella-Tullman Géza duett |
 |
| Minden versenyszámban taroltak a vidékiek! |
 |
| Gratulálunk hozzá! |
 |
| Itt már a nótáé a fő szerep! |
 |
| Anya táncoltat |
 |
| Buli vaaan! |
 |
| Végre a szpíker is lazíthat! |
 |
| Hawai, dizsi! |
 |
| Hello Kitty |
 |
| Ezt a plecsnit tombolán nyerte.... |
 |
| Tini dancing |
 |
| A látszat csal! Csak elfáradt! |
 |
| Nem volt jelentkező a Miklósfa szépe versenyre, de esélyesek azért voltak! |
 |
| Mindig a csúcson kell abbahagyni! |
 |
| Ez nem zárótűz, hanem tábortűz, mint a KISZ időkben... |
 |
| Itt nem késik a vonat... |
 |
| Ez nem az Etna kitörése, csak közel voltam a tűzhöz!(másként is jó lenne már) |
 |
| Csupa party arc |
 |
| Édeskettes, akik okot adtak jó bulira |
A versenyek eredményeiről és a résztvevőkről a Kanizsa Újság cikkében
itt tájékozódhat.
A teljes képanyag megtekinthető a képgalériából, vagy
itt.
"Nekem az a személyes véleményem, hogy a Surd, Liszó, Nemespátró önkormányzatainak csapatai, fellépői, segítői vitték a hátukon ezt a nagyszerűen sikerült rendezvényt!"
VálaszTörlésEz a mondat, azok után, hogy édesanyámmal és Szimonettával karöltve már jópár hete ezzel a nappal keltünk-feküdtünk, gyűjtöttük a játékokhoz valókat, szó szerint vadásztunk az utolsó pillanatig a játékokon résztvevő csapatokra, a kisfiamtól elrabolt órákban krepp-papírt vagdostam a játszóháznak... erősnek érzem.
Félreértés ne essék, nem vitatom el a liszói, surdi és nemespátrói csapatok érdemeit (Liszó közösségétől bőven van mit tanulnunk!), de a szervezésben, előkészítésben nem az ő hátuk volt ott.
A leglényegesebb pedig az, hogy végül sikerült jó hangulatban eltölteni ezt a vasárnapot. Remélem, lesz folytatás - és addigra tán több segítő akad Miklósfáról is, hogy ne csak legendákból és fényképekről lássam a liszóiak fellépését!
Köszönöm az első megjegyzést!
VálaszTörlésMiután Szimótól is emiatt kaptam a kritikát, kénytelen vagyok írásban is védeni álláspontomat, melyet én nem érzek erősnek.
A rendezvényen vendégként vettem részt, így sem az előzményeket, sem a részletes programot, fellépőket nem ismertem.Résztvevőként arról tudok véleményt nyilvánítani,amit látok, tapasztalok, sajnos nem voltam folyamatosan jelen. A rendezők,szervezők,helybeliek(jó) munkáját nem tisztem nevesíteni, ez az elnök dolga, amit meg is szokott tenni az események értékelésekor.Szerintem nyaltam én itt rendesen mindenkinek..."minden flottul be volt rendezve","minden a helyén volt", "a szervezők és segítőik munkáját dicséri","Nem szívesen hagynék ki senkit, de a szervezők előtt is meghajolok".A "hátukon vitték" pedig az, amit én láttam!
Mindenhol ott voltak a vidékiek,verseny,főzés,szereplés,buli. A képeken vissza lehet nézni.A másik dolog, hogy nekem természetes ha a helybeliek teszik a dolgukat és ennek legnagyobb elismerése,ha a közönség szép számban megjelenik és jól érzi magát, mint most is.A vidékiek nélkül vékonyabb lett volna a buli, ezért érdemelnek szerintem kiemelt köszönetet.
Jó volt most vendégnek lenni.És biztos lesz folytatás, amíg lesznek lelkes szervezők és lesz közönség, aki megtiszteli jelenlétével munkájukat.
Csók a családnak!
Csók a családnak!
Az, hogy a vidékieket mindenhol látni lehetett, nem meglepő, hiszen 3:1 volt a vidék:Miklósfa arány.
VálaszTörlésNem a nevesített nyalás hiányzott, csupán rosszul esett, hogy - ezek szerint - az jött le a többhetes szervezőmunkánk után, hogy gyakorlatilag a hátsónkat is vakarhattuk volna egy lavór langyos vízben üldögélve, akkor is ilyen jól sikerült volna a buli.
Hiába lett volna itt az a sok hát, ha nem lett volna mit vinniük... szerintem.
Miközben a játszóházhoz, családi vetélkedőhöz anyagot, kelléknek valót, papírt kerestem és úgy éreztem sziszifuszi munkát végzek , hogy segíteni hívok embereket, vigasztalást találtam egy régi papírlapon.
VálaszTörlés"Minden új gondolat mielőtt elismerik három fokozaton megy keresztül:
először nevetségesnek tűnik,
másodszor harcolnak ellene,
harmadszor magától értetődik."
Arthur Schopenchauer (1788-1860)
A mai ember sem különb a régieknél. Nevetségesnek találták az ötletet, nem jöttek segíteni, játszani. Szerencsére mire elkészültek az ételek, többen lettünk, mulatni is eljöttek. Jövőre, ha lesz ilyen rendezvény remélem, már csak akadékoskodók, és támogatók lesznek.
Szeretném elmondani Önnek, hogy a játszóházban az Ifjúsági klub tagjai segítették a gyerekeket, a Mesefa alatt is ők olvastak. A fellépők között ott volt a Miklósfai Asszonykórus is akik a MI-NŐK klub tagjai. A sportversenyre is sikerült, igaz az utolsó pillanatra női csapatot kiállítani. A családi vetélkedőre csak Miklósfáról jelentkezett két család. Volt olyan település akik nem vettek részt ebben a játékban. Hogy nem mi nyertünk, hát istenem, majd, ha nem mi leszünk a rendezők, talán, ha nem veszik el a játékkedvünket a fanyalgók.
Segíteni, támogatni kell azokat, akik tenni is akarnak a közösségért. Azok a falubeliek, akik sok embert ismernek és hallgatnak a szavukra, most megmutathatják, hogy jövőre mi is ki tudunk állítani szereplőket, versenyzőket.
Jó, hogy Ön megírta a véleményét, még akkor is, ha nem értek mindenben egyet vele. Jó, mert érdekelte Önt annyira az esemény,hogy véleményt formáljon meg róla. Én egy másik oldalát láttam a rendezvénynek, a véleményemet és javaslatomat megírtam az egyesület vezetőjének.
A családi csókból kivettem a részem, a többit szétosztottam.
Viszont csók a családjának!
Hú ha!
VálaszTörlésEz már kész levelezés!
Remélem nem olyan véget ér, mint egy volt évfolyamtársak közötti, melynek a végén indirekt leállatoztak...
Viccet félretéve, ül az idézet.
Szerencsére én könnyen leszek fanyalgóból rajongó!