A Zalai Hírlapban az eseményről megjelent híradást ide kattintva lehet olvasni.
2013. február 10., vasárnap
Pálfi Dénes 75 éves
A Dr. Kotnyek István Miklósfai Kertbarát Kör vezetői is hivatalosak voltak arra a bensőséges rendezvényre, amelyen 75. születésnapján köszöntötték dr. Pálfi Dénest, aki rendszeres zsűri vendége a miklósfai borversenyeknek.
A Zalai Hírlapban az eseményről megjelent híradást ide kattintva lehet olvasni.
A Zalai Hírlapban az eseményről megjelent híradást ide kattintva lehet olvasni.
2013. február 4., hétfő
Kovács Gyula pórszombati gyümölcsész
Egy kis kedvcsináló cikk a netről Kovács Gyula miklósfai előadásához, amire nagyon remélem ősszel sor kerül a Kertbarát Kör szervezésében!
Ősi magyar gyümölcsfajták, amelyeket tilos forgalmazni
A hétvégén voltam Kovács Gyulánál, aki régi magyar gyümölcsfajtákkal foglalkozik. Ebben a riportfilmben az 5. perctől látható:
1. rész
www.youtube.com/
2. rész
www.youtube.com/
Van 500 különféle magyar gyümölcsfajtája (batul, ropogós cseresznye, páris, véralma stb stb stb), amit vadalanyon szaporítva könnyen szállítható formában önköltségi áron értékesít. A csemeték cserépben vannak, bármikor el lehet őket ültetni.
Sajnos, mint minden, ami a kis magyar emberek érdekét szolgálja az TILOS. Így ezen gyümölcsfajtákat sem lehet faiskolában megvásárolni, bolti forgalmazásuk törvénybe ütköző, idegen érdekeket sért, mivel ezen fajták évszázadok (ezredek?) során hozzászoktak a Kárpát-medence klímájához így nagyon ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak.
Aki szeretné biztosítani családja és saját maga jó minőségű gyümölcsellátást vagy csak dacból a TILTÁS ellenére "csak azért is" magyar virtusból akar ilyen fákat beszerezni annak ajánlom, hogy vegye fel a kapcsolatot Kovács Úrral.
Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak. Nehéz idők úgy érzem most is vannak, csak gyümölcsfa nincs, gondolkodjunk előre.
*Az elérhetősége:
Kovács Gyula
Pórszombat Petőfi u 1/a.
06-30-2351063*
Átgázolunk a múlt értékein : Ősi magyar gyümölcsfajták, amelyeket tilos forgalmazni.
Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a „nem hivatalos" hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a „Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért” díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel.
A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be. Ez a lokálpatrióta baráti társaság céljának tűzte ki a település történetének, történelmének megismerését, néprajzi, építészeti emlékeinek, gasztronómiai hagyományainak megőrzését. Ennek érdekében olyan irodalmi esteket, előadásokat, kultúrprogramot szerveznek, ami lehetőséget biztosít a régi idők egy-egy jellegzetességének bemutatására hozzáértő szakemberek által. Ilyen például a Gasztronómia a hadak útján sorozat, mely keretén belül többek között felelevenítették a kenyér és a bor évezredekre visszanyúló történetét, vagy egy erdélyi fejedelem gombás lakomáját. Legutóbb pedig egy igen sikeres főzőversenyen a helyi specialitások felhasználásával szinte az egész falu apraja-nagyja kereste a medesi borokhoz legjobban illő ételeket.
2002-ben állítottuk fel a hatalmas medesi fakeresztet, amely a török korban a térségben elpusztult 67 magyar falunak, köztük Medesnek állít emléket. Régóta foglalkoztatott ez a kor, sok elbeszélést hallottam a régiektől. Szíjj Pista bácsival, aki sajnos már nincs közöttünk, határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik a nagy szorongattatások idején meghaltak, rabságba estek, vagy elbujdostak – mesél a kezdetekről a pórszombati erdész. - A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek „építik” a Medesi Kört.
Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen „gyümölcsös” kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára.
A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula.
Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatokat elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott. Később bizonyos célra szelektáltak. A lekvárnak, ecetnek, aszalásra, gyümölcslének, pálinkának mind- mind megvoltak a saját gyümölcsfajtái.
Egykor minden községnek megvoltak az egyedi, régi fajtái, és megvannak most is, csak fogyóban. Ezeket kell összegyűjteni. Génbankot lehetne létrehozni a régi gyümölcsfafajtákból és így fennmaradnának, a települések pedig továbbvihetnék őseik hagyományait - fűzte hozzá. - Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes - hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot.
Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos - Európában egyedülálló módon - ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák. Őrzik és védik a fáikat, mert hasznosítják, míg mi magyarok ettől a lehetőségtől meg vagyunk fosztva. Holott ezáltal ösztönözni lehetne a falusi embereket a környezetükben lévő öreg fák megtartására. Amíg ez nem változik, pusztulni fognak a fák és a hagyományok is.
A göcseji, az őrségi és a hetési lokálpatrióta közösségeknek felajánlottam, hogy akik településükön, vagy éppen a szőlőhegyen összegyűjtik a régi fajták oltóvesszőit, én készítek ezekről oltványokat és nekik ajándékozom, ha cserébe ők ezekről a régi fajtákról mindent lejegyeznek és vállalják, hogy közterületen elültetik és gondozzák őket. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, hiszen idén tucatnyi közösség hozta el régi fajtáit – beszélt lelkesen az eredményekről és az összefogásról.
Ennek a kitartó fajta-megőrző munkának az eredményeként olyan gyümölcsfafajtákat sikerült megmenteni, mint például az aszalókörte, aminek nevéből is következtethetünk felhasználására. A kemény, íztelen gyümölcsöt eleink nem frissen fogyasztották, hanem megaszalták, ez lett hasznosításának módja. De olyan körtét is talált már a pórszombati erdész, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, majd áprilisra megpuhult. A házi berkenye - Göcsej jellegzetes gyümölcse - a 18. században meghatározó volt a népi gyógyászatban, ám mára alig van két tucat fája. Ezeket szintén oltással próbálja a szakember tovább szaporítani.
A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét szeretnék létrehozni. A vállalkozáshoz szükséges terület biztosításához a helyi önkormányzat is felajánlotta segítségét.
Nemrég a Felvidékről érkeztek oltóvesszők, de kaptam Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról is. Az énlakai-gyűjteményt kiegészítve kezdtem elkészíteni Tündérország (Erdély) gyümölcsöskertjét. Cseréljük is más gyűjtőkkel az oltványokat, így van esélyük a fennmaradásra, de sajnos kevesen vagyunk – tette hozzá Kovács Gyula, aki befejezésül arról is beszélt, hogy mekkora meglepetésként érte a megyei elismerés.
Azok az eredmények, sikerek, amikben az elmúlt időben részünk volt, sok jóakaratú ember munkájának eredménye. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Természetesen nem tudnám ezt a munkát feleségem és három fiam támogatása nélkül csinálni. A Medesi Kör sikereinek kulcsa az ő áldozatvállalásuk - mondta, majd további terveiről elárulta: az egykori, a török által Medes faluval együtt elpusztított további 67, több száz éve még lakott falvak neveinek felkutatásába fogott bele, melyeknek kopjafával állítanának emléket a medesi temetőben.
Korosa Tita
Kérdéseiket, véleményüket megírhatják a zalaweb@gmail.comAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címre, amelyekre Kovács Gyula személyesen válaszol.
Ősi magyar gyümölcsfajták, amelyeket tilos forgalmazni
A hétvégén voltam Kovács Gyulánál, aki régi magyar gyümölcsfajtákkal foglalkozik. Ebben a riportfilmben az 5. perctől látható:
1. rész
www.youtube.com/
2. rész
www.youtube.com/
Van 500 különféle magyar gyümölcsfajtája (batul, ropogós cseresznye, páris, véralma stb stb stb), amit vadalanyon szaporítva könnyen szállítható formában önköltségi áron értékesít. A csemeték cserépben vannak, bármikor el lehet őket ültetni.
Sajnos, mint minden, ami a kis magyar emberek érdekét szolgálja az TILOS. Így ezen gyümölcsfajtákat sem lehet faiskolában megvásárolni, bolti forgalmazásuk törvénybe ütköző, idegen érdekeket sért, mivel ezen fajták évszázadok (ezredek?) során hozzászoktak a Kárpát-medence klímájához így nagyon ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak.
Aki szeretné biztosítani családja és saját maga jó minőségű gyümölcsellátást vagy csak dacból a TILTÁS ellenére "csak azért is" magyar virtusból akar ilyen fákat beszerezni annak ajánlom, hogy vegye fel a kapcsolatot Kovács Úrral.
Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak. Nehéz idők úgy érzem most is vannak, csak gyümölcsfa nincs, gondolkodjunk előre.
*Az elérhetősége:
Kovács Gyula
Pórszombat Petőfi u 1/a.
06-30-2351063*
Átgázolunk a múlt értékein : Ősi magyar gyümölcsfajták, amelyeket tilos forgalmazni.
Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a „nem hivatalos" hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a „Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért” díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel.
A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be. Ez a lokálpatrióta baráti társaság céljának tűzte ki a település történetének, történelmének megismerését, néprajzi, építészeti emlékeinek, gasztronómiai hagyományainak megőrzését. Ennek érdekében olyan irodalmi esteket, előadásokat, kultúrprogramot szerveznek, ami lehetőséget biztosít a régi idők egy-egy jellegzetességének bemutatására hozzáértő szakemberek által. Ilyen például a Gasztronómia a hadak útján sorozat, mely keretén belül többek között felelevenítették a kenyér és a bor évezredekre visszanyúló történetét, vagy egy erdélyi fejedelem gombás lakomáját. Legutóbb pedig egy igen sikeres főzőversenyen a helyi specialitások felhasználásával szinte az egész falu apraja-nagyja kereste a medesi borokhoz legjobban illő ételeket.
2002-ben állítottuk fel a hatalmas medesi fakeresztet, amely a török korban a térségben elpusztult 67 magyar falunak, köztük Medesnek állít emléket. Régóta foglalkoztatott ez a kor, sok elbeszélést hallottam a régiektől. Szíjj Pista bácsival, aki sajnos már nincs közöttünk, határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik a nagy szorongattatások idején meghaltak, rabságba estek, vagy elbujdostak – mesél a kezdetekről a pórszombati erdész. - A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek „építik” a Medesi Kört.
Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen „gyümölcsös” kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára.
A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula.
Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatokat elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott. Később bizonyos célra szelektáltak. A lekvárnak, ecetnek, aszalásra, gyümölcslének, pálinkának mind- mind megvoltak a saját gyümölcsfajtái.
Egykor minden községnek megvoltak az egyedi, régi fajtái, és megvannak most is, csak fogyóban. Ezeket kell összegyűjteni. Génbankot lehetne létrehozni a régi gyümölcsfafajtákból és így fennmaradnának, a települések pedig továbbvihetnék őseik hagyományait - fűzte hozzá. - Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes - hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot.
Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos - Európában egyedülálló módon - ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák. Őrzik és védik a fáikat, mert hasznosítják, míg mi magyarok ettől a lehetőségtől meg vagyunk fosztva. Holott ezáltal ösztönözni lehetne a falusi embereket a környezetükben lévő öreg fák megtartására. Amíg ez nem változik, pusztulni fognak a fák és a hagyományok is.
A göcseji, az őrségi és a hetési lokálpatrióta közösségeknek felajánlottam, hogy akik településükön, vagy éppen a szőlőhegyen összegyűjtik a régi fajták oltóvesszőit, én készítek ezekről oltványokat és nekik ajándékozom, ha cserébe ők ezekről a régi fajtákról mindent lejegyeznek és vállalják, hogy közterületen elültetik és gondozzák őket. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, hiszen idén tucatnyi közösség hozta el régi fajtáit – beszélt lelkesen az eredményekről és az összefogásról.
Ennek a kitartó fajta-megőrző munkának az eredményeként olyan gyümölcsfafajtákat sikerült megmenteni, mint például az aszalókörte, aminek nevéből is következtethetünk felhasználására. A kemény, íztelen gyümölcsöt eleink nem frissen fogyasztották, hanem megaszalták, ez lett hasznosításának módja. De olyan körtét is talált már a pórszombati erdész, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, majd áprilisra megpuhult. A házi berkenye - Göcsej jellegzetes gyümölcse - a 18. században meghatározó volt a népi gyógyászatban, ám mára alig van két tucat fája. Ezeket szintén oltással próbálja a szakember tovább szaporítani.
A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét szeretnék létrehozni. A vállalkozáshoz szükséges terület biztosításához a helyi önkormányzat is felajánlotta segítségét.
Nemrég a Felvidékről érkeztek oltóvesszők, de kaptam Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról is. Az énlakai-gyűjteményt kiegészítve kezdtem elkészíteni Tündérország (Erdély) gyümölcsöskertjét. Cseréljük is más gyűjtőkkel az oltványokat, így van esélyük a fennmaradásra, de sajnos kevesen vagyunk – tette hozzá Kovács Gyula, aki befejezésül arról is beszélt, hogy mekkora meglepetésként érte a megyei elismerés.
Azok az eredmények, sikerek, amikben az elmúlt időben részünk volt, sok jóakaratú ember munkájának eredménye. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Természetesen nem tudnám ezt a munkát feleségem és három fiam támogatása nélkül csinálni. A Medesi Kör sikereinek kulcsa az ő áldozatvállalásuk - mondta, majd további terveiről elárulta: az egykori, a török által Medes faluval együtt elpusztított további 67, több száz éve még lakott falvak neveinek felkutatásába fogott bele, melyeknek kopjafával állítanának emléket a medesi temetőben.
Korosa Tita
Kérdéseiket, véleményüket megírhatják a zalaweb@gmail.comAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címre, amelyekre Kovács Gyula személyesen válaszol.
2013. évi Ovisbál Miklósfán
Buli, buli hátán Miklósfán! És még nincs vége!
Már a répafőző utáni bálon le amortizáltam magam, de egy hét regenerálódás után már nagyon vártam, milyen lesz az idei ovisbál. Mondhatom az idei farsangi batyus bál túltett mindegyiken!
Amióta a lányaim miatt először mentünk el az óvodai alapítványi bálba (pedig az már igen csak régen volt), azóta igyekszem nem kihagyni ezt az eseményt!.
Nem akarom ismételni magam, de annyira megfogott ennek a kollektívának az összetartása, a szilveszteri műsorokat lepipáló humorú amatőr produkciója, mellyel mindig megalapozták a báli hangulatot.
Aztán itt is bekövetkezett egy kisebb hullámvölgy, kikoptak a régi szereplők, az óvodásokkal együtt öregedtek és cserélődtek a szereplésekben mindig aktív szülők.
Aztán hirtelen jött egy kis kis vérfrissítés Liszóból!
Az ottani óvoda a kevés gyermek miatt megszűnt, hát jöttek a liszói ovisok óvónénistől Miklósfára.
A műsor pedig bővült a szintén nagyon aktív és összetartó liszói szereplőkkel és táncosokkal.
A humoros, jelmezes jelenetek szereplői az óvoda dolgozóiból és a szülők közül kerülnek ki.
Az ellesett poénok pedig még a próbák során is csiszolódnak. Idén sem volt ez másként!
Az első jelenetben a Zámbó Krisztián rajongó, kurta-farkú kismalac almás-fahéjas, bifidus efensises forró teával forrázza le, a malacpörire vágyó farkas Bercit. Mindez "nagyapó meséi" szövegkörnyezetébe beágyazva.
A mesét mindenki úgyis jól ismeri, de itt mintha Alföldi rendezést láthattunk volna, mert az ártatlanul rózsaszín kurta-farkú miközben jól túljárt a lomposok eszén, extremitásával még Lady Gagát is lealázva, enyhe szexuális töltetet adott a darabnak!
Ezután következett a szerelmes mondatok hangszerelése harminc év utánira.
A szereplők közül kiemelném a már többször helyi Oszkárra jelölt Mary Bosst, aki most enyhe miklósfai akcentusával még hitelesebbé tette a tundrabugyis rémuralom alatt nyögő bácsika jellemét!
Az EZO TV szereplői ezúttal is profik módjára várakoztatták a betelefonáló balga belgákat...
A legütősebb gegeket ezúttal is a végére hagyta a közel-keleti rendező (Dech Ko), aki ismét a közönség katarzis vágyaira épített.
Kukás Mary és Fireman Tiby guberáló duettje a kegyetlen életből vett humorával meggyötörte az Unicumtól már amúgy is elcsigázott közönség rekeszizmait, színészi képességeikkel pedig el tudták hitetni, hogy manapság még a szart is banánként lehet kóstoltatni velünk...
A műsor fénypontjaként pedig a liszói parkett ördögei adták elő nem mindennapi produkciójukat, a kalóz fiuk, kontra matróz lányok történetét.
Mismás Attila zenei aláfestése annyira jól sikerült, hogy az úri közönség hajnalra vetődött csak haza.
A befektetett szponzori pénzek megtérüléséről egyenlőre még senki sem nyilatkozott, de minden bizonnyal nem csak érzelmileg volt rentábilis a produkció...
A Red Carpet és Glamour fotókkal kapcsolatosan reklamációnak helye nincs és helyreigazítást, photoshop igényt sem fogadok el! Punktum!
Nagyon jó hangulatú rendezvény volt! Ütősek voltak a műsor poénjai és nagyon vidám, családias báli hangulatot teremtett a zene és a felszabadult közönség!
Elég a fotókon követni a szemkontaktust, máris bárki meggyőződhet arról, hogy mindenki jól érezte magát!
Bár táncoslábú magányos farkasokból még elkelt volna pár, de Ők csak sóvárogjanak a fotók gyönyörű bálkirálynői láttán!
Majd jövőre...
Rövid képriport a vörös szőnyeg széléről:
Valamennyi bulifotó ide kattintva, képgalériámból nézhető.
Turi István brutálsok és szupertitkos képeiből való válogatás a blogolvasók és a báli közönség részére ide kattintva, webalbumom mappájából is elérhető. Eredeti méretű képigénnyel is lehet az alkotóhoz fordulni!
A teljes műsorról video is készült.
Már a répafőző utáni bálon le amortizáltam magam, de egy hét regenerálódás után már nagyon vártam, milyen lesz az idei ovisbál. Mondhatom az idei farsangi batyus bál túltett mindegyiken!
Amióta a lányaim miatt először mentünk el az óvodai alapítványi bálba (pedig az már igen csak régen volt), azóta igyekszem nem kihagyni ezt az eseményt!.
Nem akarom ismételni magam, de annyira megfogott ennek a kollektívának az összetartása, a szilveszteri műsorokat lepipáló humorú amatőr produkciója, mellyel mindig megalapozták a báli hangulatot.
Aztán itt is bekövetkezett egy kisebb hullámvölgy, kikoptak a régi szereplők, az óvodásokkal együtt öregedtek és cserélődtek a szereplésekben mindig aktív szülők.
Aztán hirtelen jött egy kis kis vérfrissítés Liszóból!
Az ottani óvoda a kevés gyermek miatt megszűnt, hát jöttek a liszói ovisok óvónénistől Miklósfára.
A műsor pedig bővült a szintén nagyon aktív és összetartó liszói szereplőkkel és táncosokkal.
A humoros, jelmezes jelenetek szereplői az óvoda dolgozóiból és a szülők közül kerülnek ki.
Az ellesett poénok pedig még a próbák során is csiszolódnak. Idén sem volt ez másként!
Az első jelenetben a Zámbó Krisztián rajongó, kurta-farkú kismalac almás-fahéjas, bifidus efensises forró teával forrázza le, a malacpörire vágyó farkas Bercit. Mindez "nagyapó meséi" szövegkörnyezetébe beágyazva.
A mesét mindenki úgyis jól ismeri, de itt mintha Alföldi rendezést láthattunk volna, mert az ártatlanul rózsaszín kurta-farkú miközben jól túljárt a lomposok eszén, extremitásával még Lady Gagát is lealázva, enyhe szexuális töltetet adott a darabnak!
Ezután következett a szerelmes mondatok hangszerelése harminc év utánira.
A szereplők közül kiemelném a már többször helyi Oszkárra jelölt Mary Bosst, aki most enyhe miklósfai akcentusával még hitelesebbé tette a tundrabugyis rémuralom alatt nyögő bácsika jellemét!
Az EZO TV szereplői ezúttal is profik módjára várakoztatták a betelefonáló balga belgákat...
A legütősebb gegeket ezúttal is a végére hagyta a közel-keleti rendező (Dech Ko), aki ismét a közönség katarzis vágyaira épített.
Kukás Mary és Fireman Tiby guberáló duettje a kegyetlen életből vett humorával meggyötörte az Unicumtól már amúgy is elcsigázott közönség rekeszizmait, színészi képességeikkel pedig el tudták hitetni, hogy manapság még a szart is banánként lehet kóstoltatni velünk...
A műsor fénypontjaként pedig a liszói parkett ördögei adták elő nem mindennapi produkciójukat, a kalóz fiuk, kontra matróz lányok történetét.
Mismás Attila zenei aláfestése annyira jól sikerült, hogy az úri közönség hajnalra vetődött csak haza.
A befektetett szponzori pénzek megtérüléséről egyenlőre még senki sem nyilatkozott, de minden bizonnyal nem csak érzelmileg volt rentábilis a produkció...
A Red Carpet és Glamour fotókkal kapcsolatosan reklamációnak helye nincs és helyreigazítást, photoshop igényt sem fogadok el! Punktum!
Nagyon jó hangulatú rendezvény volt! Ütősek voltak a műsor poénjai és nagyon vidám, családias báli hangulatot teremtett a zene és a felszabadult közönség!
Elég a fotókon követni a szemkontaktust, máris bárki meggyőződhet arról, hogy mindenki jól érezte magát!
Bár táncoslábú magányos farkasokból még elkelt volna pár, de Ők csak sóvárogjanak a fotók gyönyörű bálkirálynői láttán!
Majd jövőre...
Rövid képriport a vörös szőnyeg széléről:
 |
| Aki tud, az tud! Mármint pózolni, aki NŐBŐL van... |
 |
| Az utolsó rendezői instrukciók! |
 |
| A "nap lányai" |
 |
| Welcome drink a belépő |
 |
| Még egy kis mozdulat elemzés az öltözőben. |
 |
| Megfogni a malac farkát, szerencsét hoz! |
 |
| De utána mossunk azért kezet! A paparazzi még a női mosdóban is követi az eseményeket... |
 |
| Még a Höbe Pityunál is csinosabb a konferanszié! |
 |
| Pedo-papa mesét mond |
 |
| Rózsaszín kismalac és farkas Berci |
 |
| A színpadi kép majdnem verte a +18-at... |
 |
| Mesékben minden lehetséges! Malac a fán! |
 |
| Kezdetben vala a szerelmetes vallomás... |
 |
| 40 év múlva már más a pozitúra... |
 |
| Amikor a tanga kietlen tundrává változik! |
 |
| EZO TV ezoterikus nőkkel |
 |
| Mari és Tibi má megen kukáznak... |
 |
| Te Mari! Milyen színe van a banánnak? |
 |
| A marcona kalózok sem szívesen hajolnak mélyre... |
 |
| De nagyon fel tudnak pörögni a matróz lányoktól! |
 |
| Egy kis szoknya libbentésre rögtön kezesbáránnyá változnak. |
 |
| Na lássuk! Mit rejteget a dédi bugyija? |
 |
| Mari a vérprofi kukáslány! |
 |
| Most talán a guberált gyűrűit mutogatja? |
 |
| A legjobb szalontáncos nyitja a bált. |
 |
| És egy zsenge szülinaposunk is volt! |
 |
| A forró hangulatú tánc közben, |
 |
| egyre közeledtek a párok, |
 |
| mígnem lingvisztikai gyakorlássá fajult... |
 |
| Változatos tombola ajándékok! A lányok kezében. |
 |
| Egy lelkes nyertes! |
 |
| Csak nem egy zacskó infúziót nyert? |
 |
| Nem ez lesz az idei melltartó divat! |
 |
| Mi lenne más Miklósfán? Savanyú répa! |
 |
| Bátorság! Unicum! |
 |
| "Limbó láz" |
 |
| A lányok végig a vakuk kereszttüzében. |
 |
| Extra natural leader show! |
 |
| Király a buli! |
 |
| Volt a "nád a házam teteje" is? |
 |
| Itt minden 10. 000 volt! |
 |
| Régi öregek szerint addig kell forgatni a nőt, míg azt se tudja hol van! |
 |
| Már csak öt csárdás van vissza... |
 |
| Csak méltósággal! |
 |
| Tudd nekem, mit raksz fel a Facebookra! |
 |
| A nap tanulsága: sokkal könnyebb matrózblúzban lejteni, mint viharkabátban! |
 |
| A téma mindig előttünk van. |
 |
| Paparazzik kifelééé! |
Valamennyi bulifotó ide kattintva, képgalériámból nézhető.
Turi István brutálsok és szupertitkos képeiből való válogatás a blogolvasók és a báli közönség részére ide kattintva, webalbumom mappájából is elérhető. Eredeti méretű képigénnyel is lehet az alkotóhoz fordulni!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)