2011. augusztus 30., kedd

Napsugaras nyárbúcsúztató, avagy Falunap Miklósfán

2011.augusztus 28-án tartotta "falunapját" a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület, mintegy nyárbúcsúztatóként és a környékbeli öt falu összefogását hirdetve.
Nem kis örömömre, most nem társadalmi munkára, hanem legális fotózásra kértek fel, persze ettől még nem leszek fotós.
Erős kétségekkel érkeztem a Mindenki Házához, ahol szokatlan módon már 11 órakor minden flottul be volt rendezve. Kétségeim pedig abból táplálkoztak, hogy tudtommal a város kemény ötven ezer magyar forintokkal támogatta a rendezvényt, ami köztudomásúlag még a főző csapatok alapanyag szükségletét sem fedezné...
És akkor a sztárvendég és egyéb járulékos költségeket már ne is említsem!
Eddig úgy tudtam, hogy meztelen v.....a nem lehet ingyenes bulit szervezni, de most az egyesület mágusa erre rendesen rácáfolt!
Hogy hogyan és "mibú" ez maradjon az Ő titka!
De azért reménykedem, Dömötörffy Sanyi egyszer fellebbenti a fátylat a nagy titokról, mert talán tanulságos lehet az utókornak, miként lehet összehozni az utóbbi tíz év legjobb buliját (falunapját) nulla forintból???
Na de ne vágjak az in medias res-be, mert van sok kommentálni valóm, amit árkon túli gyepmesterként a saját blogomon megtehetek.
Számomra feltűnő volt (és nem megszokott), hogy idejében minden a helyén volt, sőt határozott szervezettséget tapasztaltam, ami nyilván a szervezők és segítőik munkáját dicséri, na meg a jó szpíker választás is fontos!
Én elég lehetetlen dolognak találtam a focipályai külön programokat, meg a meghívott faluk főzőversenyét, de itt minden tamáskodásomra rácáfoltak. Voltak jelentkezők, voltak vetélkedők és úgy láttam mindenki élvezte a dolgot. A főzőversenyről meg annyit, hogy a liszói, surdi, nemespátrói csapatok vették először birtokukba a pályát, berendezték standjaikat, rutinosak ebben, és hozott alapanyagból olyan különlegességeket rittyentettek több száz embernek, hogy ihajj!
Nekem az a személyes véleményem, hogy a Surd, Liszó, Nemespátró önkormányzatainak csapatai, fellépői, segítői vitték a hátukon ezt a nagyszerűen sikerült rendezvényt!
Ezért itt most miklósfai lakosként köszönetet mondok Kanász János, Novák Csaba és Gilicze Sándor polgármester uraknak, hogy személyesen és csapatukkal támogatták falunapunkat.
Két országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, Göndör István és Zakó László.
A várost Sajni József miklósfai önkormányzati képviselő reprezentálta.
Sajnos 16 órakor Csocsesz  fellépésekor még igen szellősek voltak a széksorok! De a liszói, surdi keménymag alkotta a lelkes nézőközönséget, közben főztek, felléptek,(nem is akár milyen sikert aratva) és a buli végéig, éjfél utánig kitartottak.
Remélem valamikor tudjuk majd viszonozni a kedvességüket!
Miklósfa! Arccal a faluk felé!
Azért majd a képeken is látszani fog, hogy az amatőrök fellépésére full ház lett!
Bármerre mentem, mindenhol vidám arcokat, mosolygós gyermekeket láttam.
Nekik is jó volt a program, a kicsiknek ugrálóvár, vonatozás, a lézerpuskáknál kész hadsereg!
A kisteremben fotókiállítás megnyitó, valamint a miklósfai Erdős Attila és Fa Ede alkotásainak színvonalas  bemutatása.
A Surdi Gyöngyszemek, a liszói Violák és "takarítónők" fergeteges előadása után a helyi általános iskola tanulói is felléptek Farkasné Hőbe Gabriella és Tullman Géza vezetésével.
Tullman Géza szóló száma alatt kérdezték tőlem, hogy hol énekelnek, mármint mjuzikel énekesek-é?
A tanáriban biztos nem engedik őket...de nem tanarak, hanem pedagógusok Ők a javából!
Nem szívesen hagynék ki senkit, de a szervezők előtt is meghajolok, frappáns válasz sikeredett most a Kanizsa Újságban megjelent cikkre. Mindenkié volt a Mindenki Háza!
Sok szövegnek sok az alja! Jobb a képes beszámoló!

Az utolsó simítások
Na még egy utolsó...
Jöhet a tömeg
Nem ő a legszebb liszói baba...
Szinte bucsui a bőség
A liszói kemény mag
Tréfás vetélkedő
A ződ kukac jobban csúszott!

Párok oldható kötéssel
Nekem sem ártott volna egy kis make up...
Illusztris vendégek, a surdi csapat
Hoppá!
Megy a zsuzsivonat
Miklósfai kemény mag
Csocsesz alapozza a hangulatot
A házban fűzés,
arcfestés
Alkotók: Erdős Attila és Fa Ede
És műveik
Zsifkovicsné csodái
Surdi csirkemell falatok
Kreatív salátával...
Mindig van miről beszélni
Lézer támadás
A csacsi sem zavarta a műsort
Pedigrés pudli
Dömötörffy Sándor (a miklósfai Óz) megnyitja a programot
A kisterem most a költészeté
Fa Ede költeményét szavalja
Tullman Géza, mint musical énekes
A Surdi Gyöngyszemek tényleg ropták
Miklósfai diákok
Na itt már telt a ház
A liszói balerinák,
Hoppá! Már takarítónők!
Lendületben
Farkasné Hőbe Gabriella-Tullman Géza duett
Minden versenyszámban taroltak a vidékiek!
Gratulálunk hozzá!
Itt már a nótáé a fő szerep!
Anya táncoltat
Buli vaaan!
Végre a szpíker is lazíthat!
Hawai, dizsi!
Hello Kitty
Ezt a plecsnit tombolán nyerte....
Tini dancing
A látszat csal! Csak elfáradt!
Nem volt jelentkező a Miklósfa szépe versenyre, de esélyesek azért voltak!
Mindig a csúcson kell abbahagyni!
Ez nem zárótűz, hanem tábortűz, mint a KISZ időkben...
Itt nem késik a vonat...
Ez nem az Etna kitörése, csak közel voltam a tűzhöz!(másként is jó lenne már)
Csupa party arc
Édeskettes, akik okot adtak jó bulira


A versenyek eredményeiről és a résztvevőkről a Kanizsa Újság cikkében itt tájékozódhat.
A teljes képanyag megtekinthető a képgalériából, vagy itt.

2011. augusztus 29., hétfő

Bocsánat!

Mivel látom, hogy ma rekord számú látogató volt a blogomon és ez az érdeklődés valószinüleg a tegnapi falunapi fotózásomnak szól, megnyugtatásul írom, addig nem fekszem le, amíg fel nem töltöm.
A késedelem oka mindig a szöveges beszámoló, mert mint tudjuk a szó elszáll...de a kő marad!
Ma egyeztettem a Tourinformban, mivel a hétvégi Dödölle fesztivál reklám újságjában megjelent, hogy kapható lesz a standjukon a Répakönyv is, így pénteken a megnyitón ott leszek.
Aki pedig még Répakönyvet akar vásárolni, náluk megteheti.

2011. augusztus 28., vasárnap

Zala megyei Vadásznap 2011. Soholláron

Szombaton tartotta az Országos Magyar Vadászkamara a zalai vadászok jeles ünnepségét a Zala megyei Vadásznapot, a Bak-Sohollári vadászház csodálatos környezetében.
Remek nyár végi időben, kulturált környezetben és ünnepélyes külsőségek között zajlott a zalai vadászok hagyományos rendezvénye, melyre ismét meghívták az Országos Agarász Egyesületet, hogy magyar agár coursing futtatással szórakoztassák a közönséget. Ez mindig öröm az agarászoknak, mert egy ilyen bemutató és agár futtatás alkalmas arra, hogy népszerűsítsük ezt a jobb sorsra érdemes ősi magyar vadászkutya fajtát, és próbáljuk csökkenteni a vadászok körében általánosan rögzült ellenérzést az agár és az agarászat iránt.
Meggyőződésünk, hogy célunk elérésével, a magyar agárral történő vadászat újbóli legalizálásával nem csak a magyar agár tenyésztés eredeti célját sikerül visszaadni, hanem tisztességes, szabályozott keretek közötti magyar agaras vadászattal a hagyományos vadászati módok is kiteljesedhetnek akár hungarikumként is.
Zala sosem volt agarász vármegyei nagyhatalom, így most is csak egyedüli zalai futtatóként vettem részt a bemutatót lebonyolító Töpfner József nagyharsányi tenyésztő agarai mellett.
Ez a kis beszámoló természetesen megint csak egy sajátságos szemüvegen és képeken keresztül mutatja be az eseményeket, hiszen kutyával nem tudtam minden programon ott lenni, de amit én láttam az tetszett!
És most közre adom!
A szervezők segítőkészek voltak és alkalmas pályán készülhettünk a futtatásra.
Az ünnepélyes megnyitó és az újonc vadászok avatása után vadászkutya bemutatóra került sor, melyen magyar vizslák és vérebek bizonyították fegyelmezettségüket.
Ezután kutya szépségverseny, küllemi bírálat, majd magyar agár coursing következett.
Keresztes János ismertette a fajtát, és futtatás közben beszélt az egyesület céljairól, az agarászatról és természetesen a futtatás végén itt is volt lehetőség egyéb kutyák futására, amiben egy határozott tacsi vitte el a pálmát, hiszen végig üldözte a "nyulat", sőt még a lovászt is "állta"!
Az agarak mellett az agarászok is helytálltak, mivel valakinek mindig ki kellet húzni a műnyulat.
A futás jutalma egy finom ebéd volt, vaddisznósült babos-kukoricás raguval.
A receptjét igazán elkérhettük volna!
Akkor jöjjenek a megint nem igazán sikerült képek! (Lassan szégyellem, hogy fényképezek...)

Építészetileg is ötletes kápolna Soholláron
Dianák avatása a Zala megyei Vadásznapon. Ők vajon fognak őzikére lőni?.
Úrhölgyek és huszárok
A közönségnek jól esik a hideg sör
A vadásztársaságok sátrai előtt ötletes trófea bemutató
Zala még mindig nagyvad nagyhatalom

Osztrák fúvósok remek előadása
Ez már nyugat! Itt abszolút tűzbiztonság van.
Íjászbemutató. Ők már legálisan vadászhatnak.


Egy jó célratartás
És egy elkapkodott oldás

Itt viszont minden oké!

Egy óriás viking,


és egy óriás ír

Jó ebédhez szól a nóta
Itt készül a finom ragu
Vadászkutya bemutató
Apportírozás vadkacsával. Még jó, hogy nem látták a méregzöldek...
A kiállítás legszebb magyar agara
És a vadásznap legédibb yorkija

A futásig még szunnyadunk...
Ébresztő! Futni kell!
De hol a nyúl? Bükkfürdőn az is járt!
Hadd fusson más is...
Ilyen ügyes felvezetővel neveztem volna a kiállításra...
Mindenkinek melege volt
A gyerekek kedvencei Somogyi Laci foxijai
Sehol egy róka?
Néhányan biztos kutyabarátok lettek!


A többi kép a képgalériában, vagy itt megtekinthető.

2011. augusztus 22., hétfő

Csak mert régen volt - kertünk virágai

Igazi kánikula volt augusztus 20-án!
Aktuális fotótéma híján szoktam megörökíteni az éppen nyíló virágokat kertünkben, íme:



Kínai hibiszkuszok

Ez valami, de nagyon...

Mocsári hibiszkusz